Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

A magyar—jugoszláv közeledés eddigi eredményeiről szóló közlésünkkel kapcsolatban Kobylanski kijelentette, hogy ezt a kérdést tekintették budapesti tárgyalásaik egyik legfontosabb pontjának. A Jugoszláviával szemben fennálló kívánságainknak Hory követ útján megküldendő jegyzékét Beck minister tervbevett belgrádi útja alkalmával igyekezni fog a szerbekkel elfogadtatni. Legutóbb Varsóban járt Van Zeeland belga ministerelnök, továbbá a norvég és lett külügyminiszter. Ezen látogatások célja az volt, hogy Becknek alkalmat adjon nevezetteket a küszöbön álló nagyfontosságú nemzetközi tárgyalásokra való tekintettel, a lengyel külpolitika irányáról tájékoztatni, melyet megértéssel vettek tudomásul. Kiim. res. pol. 1936—27—iktatószám nélkül. Másolat. 18. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1936. április 30. 55/pol. — 1936. Titkos ! Hiv. szám: 1220/pol.-1936.

5

6 Jelentem hogy április 25-én felkerestem v. Bülow államtitkárt és a megfelelő hangsúlyozással és kellő formában előadtam neki Nagyméltóságod fenti utasításaiban foglaltakat teljes részletességgel. Bevezetésül kiemeltem hogy fenntartás nélküli őszinteséggel óhajtom a magyar kormány álláspontját, illetőleg véleményét a keleti paktumok kérdésében, Németországnak a római paktumhoz való esetleges csatlakozása tárgyában és evvel kapcsolatosan a német — osztrák viszonyt illetőleg kifejteni, mert a Hitler és Flandin-féle béketervek esetleg Európa újjárendezésére vezethetnek és talán oly helyzetet teremthetnének, mely döntően befolyásolja a magyar jövőt és a magyar—német barátságos viszony további kialakulásának lehetőségeit. Kiemeltem, ne vegye előadásomat úgy, mintha tanácsot óhajtanánk adni, avagy mintha a német politikába be kívánnánk avatkozni. De határozott aggállyal töltenek el azon francia és cseh törekvések hogy az európai helyzetet 1/4 évszázadra befagyasszák s hogy egyúttal Németország köré a keleti arcvonalon is regionális illetve kollektív szerződésekkel vasgyűrűt kovácsoljanak. Ez Magyarországra nézve új helyzetet teremtene, másrészt abban az irányban is korlátokat emelne, hogy óhajunkhoz képest a dunai kérdés jövendő rendezésénél Németország is szóhoz jusson. így tehát parancsoló szükségességnek tartjuk, hogy elgondolásainkat teljes nyíltsággal és kellő időben a német kormány tudomására hozzuk,^ nehogy valaha is azon szemrehányást tehessük magunknak, hogy nem követtünk el mindent abban az irányban, hogy őszinte óhajunknak meg5

6 A rendelkezés nem található a külügyminisztérium iratai között. 122