Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

mélyi vetélkedéséből erednek. Fencikre nyomást gyakorolnak és egy későbbi időpontban Amerikába fogják eltávolítani és az ottani cseh-ellenes propaganda szolgálatába fogják állítani. Magyarországnak azt az álláspontját, hogy a Dunamedence rendezésére vonatkozó esetleges tárgyalásokon csak abban az esetben vesz részt, ha a katonai egyenjogúság kérdése már előzetesen elismerésre talált, lengyel részről megértéssel fogadták. A nekünk nyújtandó támogatás tekintetében Becknek tartják fenn a döntést. Azt a magyar álláspontot, hogy 25 évre szóló meg-nem támadási szerződéseket

5

0 nem fogadhatunk el, szintén megértéssel fogadták, az esetleges lengyel diplomáciai támogatás kérdésében szintén a külügyminister fog választ adni. Arra a kérdésre, hogy a lengyel külpolitika most is a kölcsönös segélynyújtás rendszere ellen foglal-e állást, Kobylanski azt válaszolta, hogy ebben a tekintetben nem következett be változás, annál is kevésbbé, mert ' Lengyelország az Oroszország és Németország között elfoglalt egyensúly helyzetét nem kívánja feladni. Csehszlovákiát Varsóban úgy tekintiK, mint olyan államot, mely teljesen a Szovjetpolitika befolyása alá került. Ennek a ténynek következményeit már a lengyel nagyvezérkar is levonta. Romániát illetőleg a helyzetet még nem látja tisztázottnak. A lengyel politika mindenesetre tovább fáradozik azon, hogy Romániát a Szovjet szövetségtől visszatartsa, amit magyar érdeknek is tekintenek. Titulescu feltétlen híve a szovjet—francia orientációnak és emellett vannak az ő befolyása alatt álló Maniu

5

1 és a cáránisták

5

2 Ezzel szemben a király és vezérkar továbbá a jobboldali elemek a szovjet ellen vannak. Remélhető, hogy éppen úgy, mint ahogy Károly királyt a londoni temetést követő megbeszéléseken 5

3 nem sikerült a Szovjet szövetségnek megnyerni, éppen úgy Titulescu májusra tervezett moszkvai útja sem fog pozitív eredménnyel járni. A március 7-iki német lépés

5

4 különben, mely a franciák tekintélyét és szövetségi értékét is csökkentette, meggondolásra indította ebben a kérdésben a románokat. Moszkvában még nem régiben komolyan gondoltak egy Németország elleni preventív háborúra, melynek gyors és eredményes lebonyolításától azt remélték, hogy szabaddá teszi őket Japánnal szemben. A március 7.-iki német lépés azonban Moszkvát is meghökkentette úgy, hogy ott jelenleg várakozó állásponton vannak és nem forszírozzák tovább a románokkal való szerződést. Egy Németország elleni frontális támadásra különben Moszkvában természetesen nem gondoltak. 5

0 Lásd e kötet I. fejezetének 12. sz. jegyzetét. 5

1 Maniu, Juliu, a román Nemzeti Paraszt Párt egyik vezetője. 5

2 A román gazdag parasztság képviselői, akik Románia fejlődésének biztosítását a parasztságban vélték felfedezni. Céljuk az ún. román parasztállam megteremtése volt. Programjukban demokratikus követelésekkel is találkozunk. 6

3 1 93 6 januárjában az angol király temetésére egybegyűlt európai uralkodók és diplomaták megbeszéléseket folytattak a Duna-medence újjárendezéséről. Ezeken Károly román király is részt vett. 5

4 A Rajna-vidék Németország által történt megszállására utal. 121