Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

novic kormány belső helyzete is olyan kevéssé konszolidáltnak látszik, hogy a közeledés útján csak óvatosan lépésről-lépésre haladhatunk. A konkrét kérdések közül, melyeknek megoldása bizonyára gyorsíthatná a közeledés tempóját, magyar részről elsősorban a kisebbségekkel való bánásmód, a magyar sajtótermékek beengedésével szemben támasztott nehézségek és a marseillei üggyel kapcsolatban kiutasított személyek visszatérésének kérdése szerepelnek. Ami a revízió kérdését illeti, az a benyomásunk, hogy Belgrádban hajlandók volnának szemethunyni egy olyan propagandával szemben, mely nem Jugoszlávia, hanem csak a kisentente két másik állama ellen irányidna. Jugoszláv részről újabban ismét emlegették a Magyarországon állítólag tartózkodó horvát emigránsok kérdését. Ebben a tekintetben a magyar kormány minden tőle telhető intézkedést meg tesz, azok keresztülvitelét szigorúan ellenőrzi és a jövőben is a legszigorúbb elővigyázatosságot fogja tanúsítani. Egy másik nehézséget jelent a jugoszlávoknak ama törekvése, hogy a magyar kormánynak a magyarországi görögkeleti egyház függetlenítésére irányuló munkásságának útjába akadályokat igyekeznek gördíteni, illetve az erre a kérdésre vonatkozó tárgyalásokba bekapcsolódni próbálkoznak. 9. Cseh—orosz szerződés és lengyel állásfoglalás a kommunizmus terjeszkedésével szemben, mely talán nem annyira katonai, mint inkább propagandisztikus jellegű. Kiim. res. pol. 1936—27—iktatószám nélkül. Másolat. 17. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FELJEGYZÉSE KOBYLANSKI, A LENGYEL KÜLÜGYMINISZTÉRIUM POLITIKAI OSZTÁLYA VEZETŐJÉNEK KIJELENTÉSEIRŐL

4

9 Budapest, 1936. április 25. Kobylanski kijelentette, hogy bizonyos forrásokból származó azon hírek, melyek szerint Lengyelországnak a Kárpátoktól délre különleges aspirációi volnának, nem felelnek meg a valóságnak. Ruszinszkót illetőleg azt mondotta, hogy a magyar és lengyel politika célkitűzései teljesen egybevágnak, amennyiben mindketten a csehszlovák állam kohéziójának megbontására törekszenek. Az esetleges eltérések a keresztülvitelnél csak az egyes ruszinszkói politikusok lokális jellegű sze4

9 Kobylanski, a lengyel külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, 1936 április végén a Koscialkowski lengyel minisztereinők vezette kormánydelegáció tagjaként Budapesten tartózkodott. 120