Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

178. 1936. XI. 20. Berlin 179. 1936. XI. 20. Budapest 180. 1936. XI. 21. Berlin 181. 1936. XI. 24. Bécs 182. 1936. XI. 25. Varsó 183. 1936. XI. 25. Varsó 184. 1936. XI. 25. Bécs 185. 1936. XI. 28. Berlin 186. 1936. XII. 2. Bécs tésére, mert a német—olasz—magyar—osztrák szövetségen belüli egyensúly érdekében a gyengébbeknek kölcsönösen támogatniok kell egymást. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Schmidt osztrák külügyi államtitkár megérkezése Berlinbe. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek A bécsi magyar követ értesülése szerint az osztrák kormány javas­latot tett Németországnak, hogy egymás előzetes tájékoztatása nélkül a Dunamedencére vonatkozóan semmiféle megállapodást ne létesítsenek. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Tauschitz információi szerint Schmidt osztrák külügyi államtitkár elérte az osztrák gazdasági és idegenforgalmi kívánságok teljesítését; a megkötött titkos szerződés értelmében egyik fél sem létesít messzebbmenő gazdasági viszonyt a másik fél előzetes informálása nélkül. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Schmidt külügyi államtitkár közli, hogy kedvező benyomásokkal tért vissza Berlinből; véleménye szerint Hitler elismeri Ausztria fennmaradásának szükségességét; Hitler igyekezett Schmidtet rá­venni, hogy Ausztria Magyarországgal együtt lépjen ki a Népszövet­ségből; a magyar revíziós követelésekről Hitler kijelentette volna, hogy nem lehet egyszerre három irányban követelést támasztani. A varsói magyar követ levele a külügyminiszter állandó helyettesének Másolatban felterjeszti az osztrák külügyi hivatalnak Ciano bécsi látogatásáról és a hármas konferenciáról készült tájékoztatóját. A három állam képviselői megállapodtak, hogy a szomszéd államok­kal csak kétoldalú egyezmények formájában fejlesztik tovább gazda­sági kapcsolataikat; Németországnak a római jegzőkönyvhöz való csatlakozása nem került szóba; Magyarország ígéretet tett, hogy a fegyverkezési egyenjogúság kérdésében nem változtatja meg a mai helyzetet; miután Olaszországnak a Népszövetségből való kilépése még nem eldöntött kérdés, Ausztria pozitív álláspontot foglal el Népszövetségi tagsága kérdésében; a három kormány minden erővel harcolni fog a kommunizmus ellen. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Lengyel nemhivatalos személyiségek véleménye szerint Magyar­ország külpolitikailag teljesen alárendelte magát Németországnak; az Anschluss megvalósulása Magyarország helyzetére csak hátrányos lehet; Németország erősödése Lengyelország gyöngülését jelenti A bécsi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Papén közli, hogy Schmidt a Habsburg-restauráció lehetőségeire vonatkozóan feltett kérdésére Berlinben határozottan elutasító választ kapott. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Heinburg német követségi tanácsos informálja a berlini magyar követségi tanácsost Schmidt osztrák külügyi államtitkár berlini tárgyalásai alkalmával hozott határozatokról: Szabályozták a sajtóügyeket, a kulturális élet több vitás problémáját, megállapod­tak a gazdasági tárgyalások december 7-én történő folytatásában, lefektették az emigráns-kérdés rendezésének alapelveit, megegyez­tek, hogy gazdaságilag csak egymás előzetes tájékoztatása után közelednek más dunavölgyi államokhoz; közös akciót szerveznek a kommunizmus ellen. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Schmidt örömmel fogadta Göring november 30-i beszédét, mert abban Ausztria önállósága mellett foglalt állást. 40

Next

/
Thumbnails
Contents