Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

187. 1936. XII. 9. Berlin 188. 1936. XII. 9. Bécs 189. 1936. XII. 11. Budapest 190. 1936. XII. 18. Róma 191. 1936. XII. 22. Bécs 192. 1937. I. 18. Róma 193. 1937. I. 20. Bécs 194. 1937. I. 21. Budapest 195. 1937. II. 1. Bécs 196. 1937. II. 8. Budapest 197. 1937. II. 12. Bécs 198. 1937. II. 13. Róma A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jelentésében fejtegeti, hogy Németországnak más országokkal való külpolitikai kapcsolataiban lényeges szerepet játszik az a körülmény, hogy az illető ország milyen álláspontot foglal el a Szovjetunióval szemben. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Schuschnigg osztrák kancellár november 26-i klagenfurti beszéde kedvezőtlen visszhangot váltott ki Németországban, mert a nemzet iszocialistákat Ausztria ellenségeinek nevezte; a nemzetiszocialista propaganda Schuschnigg távozásának hírét terjeszti. A magyar belügyminiszter átirata a külügyminiszternek Starhemberg herceg tárgyalásai a magyar legitimistákkal; Starhemberg, Fey és Neustädter-Stürmer restaurációs szervezkedése. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Németország és Olaszország között egyezmény jött létre a Dunavölgyében folytatandó gazdasági tevékenységük összehangolásáról; a két ország egységesen szembehelyezkedik a kisantant gazdasági koncepciójával vagy a Tardieu-féle tervek megvalósításával. A bécsi magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Az osztrák minisztertanács elvetette Glaise-Horstenau javaslatát, amely az 1936. július 11-i egyezmény alkalmából, az állam fokozott védelme érdekében hozott büntető kormányrendeletek enyhítésére irányult. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ciano közlései szerint Göring római látogatása alkalmával főként a spanyol polgárháborúval összefüggő katonai kérdésekről tárgyaltak; Göring élesen bírálta a magyar követ előtt Ausztria bel- és külpolitikáját. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Schmidt osztrák külügyi államtitkár Ausztria belpolitikai helyzetéről beszélve kijelenti, hogy belátható időn belül engedményeket lehetne tenni a nemzetiszocialistáknak, amivel elősegíthetnék a belpolitikai konszolidációt. Napijelentés Baar-Baarenfels budapesti osztrák követ és Apor Gábor a külügyminiszter állandó helyettesének beszélgetéséről Olasz forrásból nyert információ alapján közli az osztrák követ, hogy a csehszlovák kormány javítani szeretné viszonyát Magyarországgal; a magyar fegyverkezési egyenjogúság elismerése fejében megnemtámadási szerződés megkötését reméli Magyarországgal; Apor kijelenti, hogy a magyar kormány számára kevés értékkel bír Csehszlovákia ajánlata. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Jelentésében összefoglaló képet ad az osztrák baloldali mozgalmak 1934 óta bekövetkezett fejlődéséről. A külügyminiszter állandó helyettesének leirata a római magyar követnek A magyar kormány értesülései szerint az osztrák kormány napirendre kívánja tűzni a Habsburg-restauráció megvalósítását; a követ útján kéri Cianót, hogy beszélje le Schuschniggot a terv megvalósításáról. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Papén indítványozza, hogy a német és magyar kormányok eszkö zöljenek ki Mussolinitól egy nyilatkozatot, amelyben elítéli a Habsburg-restaurációt. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Ciano véleménye szerint Schuschnigg nem gondol komolyan a 41