Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

találkozás az 1934-es paktum változatlan fennállásának dokumentálását célozza. 65. 1936. III. 15. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Belgrád Hodza bécsi látogatását a belgrádi politikai körök jelentéktelennek értékelik, mert szerintük Ausztria újra visszatért a római paktum alapjára: messzemenő csehszlovák—osztrák közeledés lehetőségét kilátástalannak ítélik. 66. 1936. III. 16. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Prága Benes kijelentette de Facendis prágai olasz követnek, hogy Csehszlovákia változatlan barátságot táplál Olaszország iránt; a csehszlovák—olasz közeledés érdekében tett lépéseik azt a célt szolgálják, hogy Olaszország afrikai elfoglaltsága idején biztosítsák Ausztriát Németország oldaláról várható meglepetések ellen. 67. 1936. III. Ifi. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Prága Hodza csehszlovák miniszterelnök bécsi utazása csak korlátozott eredményekkel járt; Krofta külügyminiszter információja szerint az osztrák—csehszlovák gazdasági kapcsolatok rendezésében előrehaladás történt; a döntőbírósági egyezmény megújítására vonatkozó tervezeteket kicserélték; a politikai megbeszélésekről Marek prágai osztrák követ közli, hogy megállapodtak a római blokk és a kisantant fokozatos közeledésének szükségességében, de Ausztria csak Olaszországgal és Magyarországgal együttesen hajlandó szorosabb kapcsolatokat létesíteni a kisantanttal. 68. 1936. III. 17. Napijelentés Schnurre budapesti német ügyvivő és Kánya magyar Budapest külügyminiszter beszélgetéséről Kánya tájékoztatja az ügyvivőt Schuschnigg osztrák kancellárral folytatott budapesti tárgyalásokról; közvetíti Schuschniggnak a német—osztrák megbékélésre vonatkozó kívánságát, továbbá megismétli az osztrák kancellár kijelentését, hogy Ausztria nem vesz részt semmilyen Németország elleni kombinációban; a római tárgyalások célja a hármasegyezmény megerősítése lesz; a magyar kormány felfogása szerint Németország és Olaszország nélkül szó sem lehet a dunai államok megszervezéséről. 69. 1936. III. 17. A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Róma Starhemberg tekintélye Rómában csökkent; az osztrák alkancellár ismertette Mussolinivei a „tekintélykormányok" által vezetett országok összefogására vonatkozó elgondolásait; a kiélezett német— osztrák viszony egyelőre akadályozza a terv megvalósítását; Hassell római német nagykövet szerint Hitler csak az osztrák nácik elleni rendszabályok megszüntetése után hajlandó megegyezni Ausztriával. 70. 1936. III. 21—23. Napijelentés Mussolini olasz miniszterelnök, Schuschnigg osztrák Róma kancellár, Berger- Waldenegg osztrák külügyminiszter, Gömbös magyar miniszterelnök és Kánya magyar külügyminiszter megbeszéléseiről Mussolini kívánatosnak ítéli a három állam között fennálló barátságnak szövetséggé történő kiépítését, amit vámunió létrehozása előzhetne meg; Gömbös egyetért Mussolini terveivel; a budapesti tárgyalásoknak a kisantantra vonatkozó végkövetkeztetéseit összegezve Gömbös hangsúlyozza: ez idő szerint nem kívánatos a politikai közeledés a kisantanthoz. A gazdasági kapcsolatokat kétoldalú egyezményekkel kellene rendezni; Magyaroszág semmit sem remélhet a status quo fenntartásában érdekelt Franciaországtól, azért a magyar kormány inkább Németország és Lengyelország irányában szeretné kiterjeszteni a római egyezményt; Schuschnigg egyetért a római egyezmény kiterjesztésével; a kisantattal való kapcsolatok kérdésében alapjában véve egyetértés uralkodik Bécs és Budapest között, különbség csak annyihan áll fenn, hogy Ausztria nem törek25