Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

71. 1936. III. 24. Róma 72. 73. 1936. III. 24. Róma 1936. III. 24. Moszkva 74. 1936. III. 25. Budapest 75. 1936. III. 25. Prága 76. 1936. III. 27. Budapest szik revízióra és Berlinhez fűződő kapcsolata nagyon feszült: a fennálló erőviszonyok mellett Schuschnigg kilátástalannak ítéli a kétoldalú megegyezés lehetőségét Berlin és Bécs között; Ausztria nem fog németellenes külpolitikát folytatni, de nem tűr beavatkozást Ausztria belügyeibe; amíg a német—osztrák viszonyt nem sikerül rendezni, Ausztria nyitva kívánja tartani a barátságos megbeszélések lehetőségét Csehszlovákiával és Jugoszláviával; Kánya kiegészítő és módosító indítványokat tesz a római egyezmény elmélyítéséről szóló olasz tervezethez; a tanácskozások második napján megvitatják és elfogadják a római egyezmény elmélyítéséről szóló egyezmény végleges szövegét; március 23-án közvetlenül a kiegészítő jegyzőkönyv aláírása előtt megvitatják és elfogadják Schuschnigg módosító indítványait; a kiegészítő jegyzőkönyvek szövege. Napijelentés Hassell római német nagykövet és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről Kánya hangsúlyozza, hogy a róinai jegyzőkönyv elmélyítése Németország számára is kielégítő eredmény, mert Hodza vagy Tardieu tervei többé nem valósíthatók meg; Magyarország javasolta, hogy a római jegyzőkönyvet elsősorban Németországgal és Lengyelországgal, továbbá Jugoszláviával bővítsék ki: Kánya kijelenti, hogy a tárgyalások során arra a meggyőződésre jutott, hogy a német—osztrák kapcsolatok rendezése esetén Ausztria külpolitikailag teljesen Németország oldalára állna. A miniszterelnök számjeltávirata a magyar külügyminiszter állandó helyettesének Utasítja Aport, hogy a római tárgyalások eredményeiről tájékoztassa a kormányzót és a miniszterelnökhelyettest; az osztrákok kétségbeesett erőfeszítéseket tettek az olasz és magyar tervekkel szemben; a gazdasági részletkérdéseket a referensek fogják megtárgyalni. A moszkvai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A szovjet sajtó közli, hogy a római tanácskozások alkalmával a magyar politikusok voltak a legkevésbé elégedettek; a magyar küldöttek ellenezték a kisantanthoz való közeledést. A külügyminiszter állandó helyettesének számjeltávirata a berlini magyar követnek A római tárgyalásokkal kapcsolatban közli: A három állam viszonya megszilárdult, mert a létrehozott állandó szerv segítségével minden közös érdekű kérdésben egyöntetűen járhatnak el; a korábbi egyezmény elvei változatlanul megmaradtak, az új egyezmény is a béke biztosítását szolgálja; az egyezmények más államokra való kiterjesztése az ismert feltételek alapján történhet. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek A csehszlovák sajtó szerint a római tanácskozások nem akadályozták meg a Hodza-terv megvalósítását, hanem éppen annak sikerét voltak hivatva elősegíteni; Gömbös arra irányuló javaslatát, hogy a római egyezményt Németországgal bővítsék ki, mind olasz, mind osztrák részről elutasították; hasonlóképpen elutasították a területi revízióra és a kisebbségi kérdésre vonatkozó magyar igényeknek a megállapodásokban való kifejezését. Napijelentés Mackensen budapesti német követ és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről Kánya közli, hogy a magyar politikusok mindent megtettek Rómában a német—osztrák kiegyezés érdekében; a jelenlegi helyzet kedvezőnek tűnik, hogy Németország megfelelő reálpolitikai elgondolások alapján sikerrel befejezze a magyarok által előkészített német— osztrák megbékülést. 26