Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Előszó

felső sarokban található rövid tárgyi összefoglalásokat elhagytuk, mert tapasztalataink szerint ezek az esetek többségében nem adták vissza elég hűen az irat tartalmát. A jelentések szövegét — s ez vonatkozik az összes többi iratfajtákra is — minden változtatás nélkül közöljük. A személyés helységneveket is az eredeti iratban található formában adjuk meg, s ennek következtében előfordul, hogy személynevek Írásának több változatával találkozunk, (pl. Hodza, Hodza, Hodzsa, vagy Litvinov, Litvinoff stb.) Az eredeti jelentés alján található címzést elhagytuk, helyette az irat szerzőjének és címzettjének hivatali beosztását megjelölő címeket készítettünk. Amennyiben a jelentés olyan korábbi jelentésre hivatkozik, amelyet köteteinkben nem közöltünk, de a külügyminisztérium iratanyagai között megtalálható, az említett irat lényegét és levéltári lelőhelyét a lábjegyzetben tüntetjük fel. A levéltári jelzeteket az iratok végén dőlt szedéssel adjuk meg. A számjeltáviratok megfejtett szövegein nem változtattunk, tehát nem pótoltuk a hiányzó névelőket sem. A megfejtett szövegből hiányzó, de értelemszerűen következő szavakat vagy szó-csoportokat a lábjegyzetben közöljük. A számjeltávirat jobb felső sarkában dőlt szedéssel jelölt szám a követség (ill. a táviratot küldő szerv) által adott távirati folyószámot, a cím alatt bal oldalon található szám pedig a távirat megfejtési számát jelzi. A címzés alatt jobb oldalon található felsorolás azt jelzi, hogy a táviratba melyik osztály, illetve kik nyerhettek betekintést. A dőlt szedés itt azt jelzi, hogy melyik osztály volt a felelős a távirat iktatásáért. A számjeltáviratok esetében még akkor sem használjuk az eredeti tisztázat jelleg-meghatározását, ha a számjelosztály vezetőjének aláírásával vagy kézírásában találtuk is meg azokat, mert a megfejtés során az eredeti távirat értelmét megváltoztató hibák is előfordultak. Más minisztériumokból érkező átiratok esetén a külügyminisztériumban nyert iktatószámok mellett az iratot küldő hivatalban nyert iktatószámokat is feltüntetjük. A Budapesten működő külföldi diplomaták jegyzékeit az összes jelzetek, rövidítések és címzések változatlan feltüntetésével, eredeti nyelven közöljük. A katonai attasék jelentései formájukban megegyeznek a követi jelentésekkel, de ezek nem a külügyminisztériumba, hanem a vezérkari főnökség VI/2. osztályához érkeztek. A politikai vonatkozású jelentések másolatait a vezérkar rendszerint megküldte a külügyminisztériumnak. A katonai attasék — amennyiben betartották a szabályokat — jelentéseiket bemutatták a követnek, tehát a követ rendszeres tájékoztatást nyert a katonai attasé értesüléseiről és tárgyalásairól. A katonai attasék jelentéseit a követi jelentésekkel megegyező módon, a külügyi és vezérkari iktatószámok feltüntetésével közöljük. Napijelentések a miniszternek vagy vezető beosztású külügyi tisztviselőknek más államok képviselőivel folytatott megbeszéléseiről készültek, s ezeket rendszerint a miniszter, illetve a tárgyalást folytató főtisztviselő diktálta gépbe. Napijelentések közül eredeti tisztázatnak az első gépírt és iktatóbélyegzővel ellátott példányt tekintjük. A beérkező és kimenő iratok között nem lehet éles határvonalat megállapítani, mert pl. a beérkező követi jelentések legnagyobb részét tájékoztatás céljából sokszorosított másolat formájában megküldték a többi követségeknek is, tehát a beérkező iratból kimenő irat lett. 11