Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet
Előszó
A fenti felsorolásban említettek mellett más iratfajták is előfordulnak* de ezek közlési módjára a már elmondottak érvényesek. A kötetekben közölt iratokról tartalmi összefoglalásokat készítettünk. A függelékben megtalálható a külügyminisztérium ügyrendjét és személyzeti beosztását ismertető táblázat, a magyar követségek személyzeti beosztásának jegyzéke, a magyar kormányhoz akkreditált külföldi diplomaták névjegyzéke, a magyarázatos névjegyzék, valamint a rövidítések jegyzéke. * Kiadványsorozatunk most megjelent első kötete az 1936—1938 közötti évek diplomáciai iratanyagát tartalmazza. A levéltári kutatómunka és sajtó alá rendezés meghatározó szempontja az volt, hogy bemutassuk Németország és Olaszország háborús blokkjának fokozatos kialakulását, Olaszország Duna-völgyi hatalmi befolyásának csökkenését és ezzel összefüggésben Németország növekvő szerepét a délkelet-európai államok sorsának alakításában. Ehhez a témához kapcsolódnak Mussolini, Göring, Neurath, Ciano, Hassell és Papén közlései a német—olasz viszony alakulásáról. Az ide vonatkozó iratokból nyomon követhetjük az olasz külpolitika átalakulását, a „Wacht am Brenner" elvének a földközi-tengeri hódítások reményében történt feladását és a ,,stresai-front" végérvényes felbomlásának folyamatát. A kötet középpontjába (a fentiekkel szoros összefüggésben) az Anschluss-kérdés körül kibontakozott diplomáciai harcokat állítottuk, mert Ausztria jövőjének alakulása közvetlenül befolyásolta Magyarország külpolitikáját. A római hármasegyezmény létrejötte óta a magyar kormányok mindent elkövettek a német—osztrák ellentétek áthidalása és a két fasiszta nagyhatalom közeledése érdekében. Ezt a törekvést híven kifejezik kötetünknek a római paktum tagállamai tanácskozásairól szóló iratai. Lehetőségeinkhez képest igyekeztünk bemutatni valamennyi nagyhatalomnak és közvetlenül érdekelt szomszédállamnak az osztrák függetlenséggel kapcsolatos felfogását és felfogásuknak a nemzetközi politikában végbement erőátcsoportosulások alapján bekövetkezett változásait. A nyugati kormányok nézeteit tükröző forrásaink új adatokat szolgáltatnak Anglia és Franciaország közép-európai politikájának ábrázolásához és a müncheni paktum történeti előzményeinek megértéséhez. Ehhez a problémakörhöz tartoznak kötetünknek az 1936 elején Londonban és Párizsban lefolyt diplomáciai tárgyalásokkal, Schmidt osztrák külügyi államtitkár londoni és párizsi utazásával, lord Halifax németországi tárgyalásaival és az Anschluss megvalósítása idején tanúsított nyugati politikával foglalkozó iratai. Az Anschluss ellensúlyozásaként jelentkező Habsburg-restaurációs törekvések és a kisantant államok ezzel szemben elfoglalt álláspontja, valamint az osztrák— csehszlovák közeledés érdekében tett diplomáciai kísérletezések is bőséges anyaggal szerepelnek kiadványunkban. Abból a felismerésből kiindidva, hogy Ausztria annexiójának előkészítése nem kizárólag diplomáciai téren folyt,, hanem a Németországból irányított ötödik hadoszlop felhasználásával, az osztrák államrend céltudatos belső meggyengítése útján is, kötetünkben részben belpolitikai természetű iratokat is közzéteszünk, amelyek jellem 12