Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

130. 1936. VII. 14. London 131. 1936. VII. 15 Prága 132. 1936. VII. 15. Berlin 133. 1936.VII. 16. Moszkva 134. 1935. VII. 14. Vatikán 135. 1936. VII. 16. Budapest 136. 1936. VII. 17. Budapest 137. 1936. VII. 187 Varsó 138. 1936. VII. 19. Szófia 139. 1936. VII. 21. Belgrád A londoni magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Vansittart angol külügyi államtitkár megelégedését fejezte ki a német—osztrák egyezménnyel kapcsolatban, de aggályai vannak a megállapodás azon pontja miatt, hogy Ausztria német államnak vallja magát. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Krofta csehszlovák külügyminiszter véleménye szerint a német— osztrák egyezmény súlyosbítja Csehszlovákia külpolitikai helyzetét, mert az egyezmény kimondja, hogy a jövőben Ausztria Németországgal összhangban fogja vezetni külpolitikáját. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A német külügyminisztériumból úgy értesül, hogy a német—osztrák egyezmény nem tekintendő négyes blokk megalakításának; Hitler nem tekinti osztrák belpolitikai kérdésnek a Habsburg-restaurációt; még függőben levő kérdések megoldására német—osztrák vegyesbizottságot hoznak létre. A moszkvai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Moszkvai felfogás szerint a német—osztrák egyezmény megkönnyíti az Anschluss-mozgalom helyzetét Ausztriában; biztosítja Németország expanzióját Délkelet-Európa irányában; az egyezmény a két fasiszta nagyhatalom együttműködésének eredménye. A vatikáni magyar ideiglenes-'ügyvivő jelentése a külügyminiszternek A vatikáni politikai körök úgy vélekednek, hogy a német—osztrák egyezmény megjavította Ausztria pillanatnyi külpolitikai helyzetét, de aggodalommal tekintenek az egyezmény távolabbi kilátásai elé. Napijelentés Vukcevic budapesti jugoszláv követ és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről A jugoszláv követ közvetíti Sztojadinovic miniszterelnök üzenetét: a magyar kormány ne türelmetlenkedjék amiatt, hogy a közvéleményre való tekintettel csak fokozatosan valósíthatja meg a jugoszláv—magyar közeledést: Kánya kijelenti, hogy a magyar kormány őszintén örül a német—osztrák megegyezésnek, mert ezáltal biztosítottnak látszik a német—olasz viszony további javulása; Vukcevic szerint a német—osztrák egyezmény főként azért okozott megnyugvást Belgrádban, mert kizárja a Habsburg-restauráció lehetőségét; Berlinből ígéretet kaptak, hogy a német—osztrák egyezmény nem változtat Németország jugoszláv-barát politikáján. A külügyminiszter számjeltávirata a londoni magyar követnek A magyar kormány örömmel fogadta a német—osztrák megegyezést, mert ez megszüntette a német—olasz ellentétek főokát; a megegyezés kizárja az Anschluss lehetőségét, ugyanakkor nem jelent aggresszív célzatú blokk-képződést. A varsói magyat követ jelentése a. külügyminiszternek Lengyel felfogás szerint a német—osztrák szerződés az Anschluss első lépését jelenti; Lubyenski és Kobylanski kijelentették, hogy az osztrák kérdés még sok nehézséget fog okozni Berlin és Róma között. A szófiai magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek A bolgár közvélemény örömmel fogadta a német—osztrák megegyezést, mert abban a revíziós tábor megerősödésének a jelét látja; a bolgár sajtó a kollektív biztonság gondolatával szemben a kétoldalú egyezményeket állítja követendő példaként. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A jugoszláv kormánykörök örülnek a német—osztrák megegyezésnek, mert ezáltal megszűntnek hiszik a Habsburg-restauráció veszélyét; a szovjetellenes revíziós államcsoport kialakulását szintén megelégedéssel látják. 34