Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

84. 85. 1936. IV. 6. Budapest 1936. IV. 7. London 86. 1936. IV. 10. Vatikán 87. 1936. IV. 15. Budapest 88. 1936. IV. 17. Moszkva 89. 1936. IV. 17. Bécs 90. 1936. IV. 21. Budapest tották az Osztrák—Magyar Monarchiát, amely képes lenne a német előretörést megakadályozni; Magyarország nem híve a Népszövetség keretében kialakítandó biztonsági rendszernek. A külügyminiszter állandó helyettesének leirata a prágai magyar követnek Monicault prágai francia követségi tanácsosnak Csehszlovákia és Magyarország közeledése érdekében tett lépéseit a magyar kormány mindaddig nem tudja viszonozni, amígj Csehszlovákia nem szakít magyarellenes politikájával. A londoni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Duncan Sandys angol parlamenti képviselő a Daily Telegraph-ban bírálja a volt szövetséges hatalmak külpolitikáját; a versailles-i békeszerződés vitás kérdéseinek megoldásában (jóvátétel, német felfegyverzés, Rajna-zóna) engedtek a német erőszaknak; a halogatás politikája azzal a veszéllyel jár, hogy Németország a többi kérdéseket is (Ausztria, Memel, Danzig, lengyel-korridor, gyarmatok) a volt szövetségesek rovására fogja megoldani; az osztrák függetlenség biztosítása érdekében Angliának gazdasági és politikai engedményekre kellene bírnia a kisantantot Ausztriával szemben. A vatikáni magyar követ jelentése a külügyminiszternek A német—szentszéki viszony kiéleződése folytán a Vatikánban erősödik Franciaország és a kisantant befolyása; a Vatikán arra törkszik, hogy elősegítse a szoros csehszlovák—osztrák, majd francia— osztrák kapcsolatok kialakulását; valószínű, hogy a német—olasz kapcsolatok javulása egyhíteni fogja a Vatikán németellenes beállítottságát. A magyar külügyminisztérium leirata a berlini magyar követnek Német—csehszlovák megnemtámadási szerződés megkötése siílyos belpolitikai megrendülést okozna Magyarországon; biztosnak látszik, hogy ebben az esetben a németbarát politikusok helyét a francia és kisantant orientáció hívei foglalnák el; az említett szerződés csapást jelentene Magyarország hagyományos — de főként Hitler hatalomrajutása óta következetes — németbarát külpolitikájára; a magyar kormány kéri az alábbi lehetőségek mérlegelését: 1. Németország csatlakozása a római egyezményhez, 2. barátsági és konzultatív egyezmény megkötése Németország és Magyarország között. 3. Németország által kezdeményezett barátság-szerződés. A moszkvai magyar követ jelentése a külügyminiszternek A külügyi népbiztosság politikai igazgatójának felfogása szerint a a római jegyzőkönyvek elmélyítése szorosabbá tette az olasz— osztrák—magyar kapcsolatokat, ennek következtében a három állam eltávolodik Németországtól; a magyar követ hangsúlyozza, hogy Ausztria függetlenségét nem a kisantant, hanem a római paktum biztosíthatja; Magyarország tudatában van a délkelet-európai német előretörés veszélyeinek, ezért a követ véleménye szerint a Szovjetuniónak támogatnia kellene a magyar követelések kielégítését; a magyar területi igények kielégítése után ugyanis Magyarország központja lehetne a német térfoglalás elleni Dunavölgyi állam-csoportnak. A bécsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A különböző kisebb osztrák fegyveres szervezetek leszerelése után sor került az Ostmärkische Sturmscharen leszerelésére és az egységes „Freiwillige Miliz—

Österreichischer Heimatschutz"-ba való beolvasztására. Napijelentés Mackensen budapesti német követ és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről A követ érdeklődésére Kánya közli, hogy Koscialkowsky lengyel miniszterelnök budapesti látogatása nem áll összefüggésben a római 28