Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - III. A német—olasz tengely megszilárdulása. A német—osztrák kapcsolatok alakulása az 1936. július 11-i egyezmény után

egyezés mellett döntött és biztos, hogy mint a múltban mindig úgy most is be fogja tartani a szavát. Neurath báró —- folytattam — biztosított, hogy Németország tartózkodni fog mindennemű beavatkozástól Ausztria belügyeibe és igyekezni fog gazdasági concessziók révén az osztrák-német viszony kimélyítéséhez hozzájárulni. Elmondottam azt is, hogy Göringre, aki Gömbös Gyula temetésekor (október 11.) Budapesten megismerkedett Schuschniggal, a szövetségi kancellár nagyon kedvező benyomást tett. Göring szerint egy Schuschnigg-Hitler találkozás igen jó eredménnyel járhatna és lényegesen előbbre vihetné a német-osztrák közeledést. Utaltam végül az egyre szorosabbra fűződő német-olasz viszonyra és Olaszország rendületlen kitartására Ausztria függetlensége mellett, ami szintén azt látszik bizonyítani, hogy Hitler az Ausztria függetlenségére vonatkozó' igéretét komolyan veszi és nem szándékozik ebben a kérdésben Mussolinival szembehelyezkedni. Schmidt elismerte érveimnek helyességét, megjegyezte azonban, hogy nézete szerint C'ano gróf berlini látogatása és egyáltalában az egész német-olasz közeledési politika nem egyéb demonstrációnál London felé, amellyel meg akarják értetni, hogy szükség esetén Németország és Olaszország el van szánva a legmesszebbmenő együttműködésre. Ügy Róma, mint Berlin — folytatta Schmidt — London megnyerését tekinti főcéljának és a német-olasz barátság tüntető hangsúlyozása ennek a célnak az elérését szolgálja. Schmidt a maga részéről ugyan az osztrák-német kibékülés őszinte hívének vallotta magát, kiemelte azonban, hogy ezzel a felfogással az osztrák köztársaság vezetőszemélyei közt majdnem egyedül áll. Rámutatott a még mindig folyó német nemzeti szocialista agitációra és arra, hogy a német lapok a sajtóbékére vonatkozó egyezményt nem tartják be. (Heves támadások Starhemberg herceggel szemben.) Közölte, hogy Papén bécsi német követ őt már többször felszólította, hogy tegyen hivatalos látogatást Berlinben. Schmidt eme kérés teljesítése elől hosszabb ideig kitért, ami Papent arra indította, hogy párhuzamot vonjon Bécs és Róma magatartása között, mely utóbbi Berlin kérésére minden habozás nélkül azonnal elhatározta Ciano gróf olasz külügyminiszter berlini látogatását. Minthogy a berlini osztrák követ

1

6 azt jelentette, hogy helyzete július 11-óta úgy társadalmilag, mint politikailag lényegesen javult, végre elfogadta a meghívást és november 15 — 20 között látogatást fog tenni Berlinben. Kéri ezt a közlést egyelőre szigorúan bizalmasan kezelni. A beszélgetések során Schmidt egyébként örömének adott kifejezést afelett, hogy a július 11-i egyezményt úgy Párisban, mint Londonban megnyugvással fogadták, amit ő arra a körülményre vezet vissza, hogy a Ballplatz úgy a francia, mint az angol kormányt idejekorán értesítette az osztrák—német tárgyalások megindulásáról és ezáltal elejét vette annak, hogy ezekben francia- vagy angolellenes irányzatot lehessen belemagyarázni. (Itt megjegyzem, hogy Schmidt ezt nekem már Genfben, a népszövetségi közgyűlés alkalmával elmondotta és akkor ama államok között, amelyekkel Bécs az osztrák —német tárgyalások megindulását bizalmasan közölte, 1

6 Tauschitz, Stephan 286