Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - II. Az 1936. július 11-i német—osztrák egyezmény

azon államcsoportokra, amelyek Európa megszervezését és pacifikálását maguknak akarják kisajátítani; megállapítja, hogy a bilaterális szerződések elve győzedelmeskedett a kollektív biztonság be nem vált rendszere felett. A ,,Mir" szerint az egyezmény véget kell hogy vessen a Németország ellen irányuló vádaknak és hajszának Ausztria annektálásának állítólagos előkészítése miatt; a lap elismeréssel ír Hitler békepolitikájáról és diplomáciai ügyességéről, amellyel Olaszországot is sikerült megnyernie. Mindkét lap megállapítja, hogy az osztrák—német egyezmény nagy kihatással lesz Európa politikai életének további kialakulására. Érdekes, hogy a félhivatalos sajtó az egyezményt eddig egyáltalán nem kommentálta és csak a vonatkozó táviratokat közölte le; ezen körülmény összevág az itteni osztrák követtől

3

9 vett azon értesülésemmel, hogy Kiosze Ivanov miniszterelnök, amikor vele az osztrák követ a megegyezés tartalmát hivatalosan közölte, egyetlen szóval sem foglalt állást az eseménnyel szemben és csupán megköszönte a közlést. A bolgár kormány ezen magatartása újból igazolja Bulgáriának a követség jelentéseiben ismételten jellemzett gerinctelen külpolitikáját, amely a nagy nemzetközi kérdésekben a legritkább esetben mer kifelé határozott állást foglalni, vagy magát valamely irányban exponálni. Láttuk ezt az utolsó hónapokban a német — francia ellentétek egyes phasisaiban, mint a locarnoi szerződés felmondása után, a mai status quo 25 évre való lerögzítésére irányuló francia emlékirat publikálásakor, az olaszellenes sanctiokhoz való csatlakozása alkalmából és legutóbb az osztrák védkötelezettség bevezetésekor (lásd 45.pol.)

4

0 stb. Fentiekre ez alkalommal azért voltam bátor kitérni, mert Bulgária hasonló esetekben való magatartása arra enged következtetni, hogy támogatására biztonsággal számítani nem lehet és bár az országot érdekei és rokonszenve a revíziós csoport felé hajtják, komoly konfliktus esetén ki fogja várni, ki az erősebb, hogy azután ahhoz csatlakozzék. Rothkugel követségi titkár ideiglenes ügyvivő Küm. pol. 1936—20/25—1908. (2470) Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték: M. E., H. M. VI. o. és az összes követségeknek. 139. A BELGRÁDI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bled, 1936. július 21. 160/pol. — 1936. Bizalmas A német—osztrák megegyzés a jugoszláv kormánykörökben meglepetésszerűen hatott, mert bár tájékoztatva voltak arról, hogy a két ország 3

9 Herzfeld, Emmerich 4

0 Itt nem közöljük. 250