Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - II. Az 1936. július 11-i német—osztrák egyezmény

101. A BÉCSI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK 80/pol. — 1936. Bécs, 1936. május 27. Papén követ, kit ma felkerestem, közölte, hogy alkalma volt egy este Schuschniggnál látogatást tenni és vele az osztrák—német közeledés kérdését átbeszélni. Egyelőre semmiféle positiv lépés nem történt, csak konstatálni tudta Papén Schuschnigg azon jóakaratát, hogy az Ausztria és Németország közt fennálló ellentétek kölcsönös jóakarattal elimináltassanak. Papén, bár Schuschnigg jószándékaiban nem kételkedik, aggódik, hogy a németellenesen hangolt személyeknek sikerülni fog Schuschniggot a Németországgal való megegyezéstől visszatartani. Ilyennek tartja Hornbostelt és a sajtó főnököt, Ludwig követet és valamennyi Schuschnigghoz közelálló keresztényszocialistát és papokat. Éppen azért Papén követ külön megkért engem arra, kérjem meg Nagyméltóságodat, kegyeskedjék engem felhatalmazni arra, hogy újabb utasításra hivatkozva, a kancellárt a megegyezésre kedvező irányban hangoljam. Magam részéről szabadjon kérnem Neustädter—Stürmernek ilyen irányban való újabb befolyásolását. Papén azon van, hogy a Németországgal való megegyezést minél hamarabb tető alá hozza, hogy a néhány hónapon belül várható Európa helyzetére vonatkozó diplomáciai megbeszélések alatt, a két ország helyzete már rendezve lévén, ezen megbeszélések alól kivonassék. Papén teljesen osztja nézetemet és Schuschnigg kancellár helyzetét igen precaire-nek látja, másrészről azonban a kancellár erejét abban tekinti, hogy tulajdonképpeni utódja nincs, mert Starhemberg visszatérésében nem hisz. Teljesen figyelmen kívül hagyva azt a köiülményt, hogy az elégedetlen elemek jó része Starhemberg mögé fog csoportosulni. Szabadjon azon nem mérvadó nézetemnek kifejezést adnom, hogy Schuschniggnak belpolitikailag is érdekében állana Németországgal kiegyeznie, mert ezáltal biztosítaná kormánya részére az osztrák nácik támogatását, miáltal a Heimwehr és így Starhemberg gyengülne. A nehézség szerintem Schuschnigg környezetében fog felmerülni, sem a katolikus irányzatúak, sem a zsidó pénzemberek nem kívánják a Németországgal való megegyezést és ezek elég erősek, hogy egy ilyen közeledést elgáncsoljanak. Schuschniggnak, kinek, mint fent említettem, belpoütikai érdeke a Németországgal való viszony normalizálása, ebben a kérdésben óvatosan, sőt puccsszerűen kellene eljárnia.

1 Rudnay rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Küm. pol. 1936—20J25—1908. Eredeti tisztázat 1 Az eredeti irat aljára Apor Gábor, a külügyminiszter állandó helyettese feljegyezte: ,,P. D. Addig instrukció adása nem terveztetik, míg a Schuschnigg—Mussolini találkozóról érdemi információnk nincs." 14 Kerekes: Berlin —Róma tengely 209