Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

Magyarország ahhoz csak az ismert feltételek teljesítése esetén volna hajlandó csatlakozni (egyenjogúság, kisebbségek, propaganda lehetőségek). 2./ Gazdasági téren egyelőre más nem lehetséges, mint bilaterális szerződések megkötése, külön-külön az egyes kis-entente államokkal. Gömbös továbbá kifejtette, hogy Magyarországnak Franciaországtól nincs mit várnia, mert az minden téren 100%-osan támogatja a kis-entente követeléseit, melyek elsősorban a status quo további fenntartására vonatkoznak. Ezért nézete szerint a római blokk kiterjesztését inkább Németország és esetleg Lengyelország irányában kellene tekintetbe venni. Mussolini által felvetett vámunió létesítése ellen Magyarországnak semmi kifogása nem volna. Schuschnigg osztrák kancellár kifejtette, hogy a római paktumok eddig tényleg szép eredményeket mutattak fel és ezért azoknak kiterjesztése ellen kifogás nem emelhető. A kis-ententehoz való viszonyt illetőleg, mint azt már Gömbös is kiemelte, teljes összhang uralkodik Budapest és Bécs között. A magyar és osztrák álláspont között csak annyiban áll fenn különbség, hogy 1. Ausztria revízióra nem törekszik és hogy 2. a viszony Berlinhez ma még nagyon feszült. Bilaterális Bécs-Berlin megegyezést Schuschnigg lehetségesnek nem lát, mert kizártnak tartja, hogy Ausztria kizárólag saját erejére támaszkodva Németországgal kielégítő megegyezéshez tudjon jutni. Nem fog soha németellenes külpolitikát folytatni és a Rajnavidék megszállásával kapcsolatban Németország ellen esetleg kimondandó szankciókban sem fog részt venni, Ezeket Papén bécsi követ útján tudomására is hozta a német kormánynak^^z osztrák belpolitikába való^német beavatkozást azonban minden körülmények között visszautasítja.^^ közvetlen német-osztrák tárgyalásokat már azért is kilátástalannak tartja, mert éppen a legutóbbi időben a berlini kormány rendkívül barátságtalan magatartást tanúsított Ausztriával szemben. Így példának okáért egy osztrák újságírónak (aki sajtószolgálatott teljesített a német követségen és Németországból érkezett pénzt osztott ki az osztrák názik között)

8

3 letartóztatására Berlin azzal válaszolt, hogy megszakította a folyamatban levő s kontingens megállapodásokra vonatkozó gazdasági tárgyalásokat. A német-osztrák kibékülés Schuschnigg nézete szerint, tehát csak abban az esetben kecsegtetne eredménnyel, hogyha az multilaterális szerződésen alapulna. Schuschnigg ezután kifejtette, hogy Csehszlovákiával szemben a nemrég megkötött kereskedelmi szerződés következtében az ellentétek csökkentek. Viszont az osztrák-jugoszláv viszony jelenleg bizonyos feszültséget mutat fel, nevezetesen azért, mert Jugoszláviából szítják az irredenta mozgalmat a Dél-Karinthiában élő szlovén lakosság körében, továbbá mert a Jugoszláviában élő osztrák názik a belgrádi kormány részéről erős támogatásban részesülnek. Az osztrák kormány mindennek dacára hajlandó a Jugoszláviához való közeledésre, már csak azért is, mert mindaddig míg az osztrák-német kérdés kielégítő módon rendezve nincs, Auszt8

3 1936.március 11-én Bécsben több mint 30 titkos államellenes propagandát folytató nemzetiszocialistát tartóztattak le, akik rendszeres anyagi támogatást kaptak Németországból. A letartóztatottak közt volt Heinrich Aman, a német követség helyettes sajtófőnöke is. 165