Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

zésre, amit ő, tekintettel a földközi tengeri helyzetre, egészen természetes­nek is talál. Mussolini fentemlített állítólagos, új külpolitikai kombináció­járól eddig tudomása nincsen, mondotta Bülow. Sztójay m. kir. követ Küm. pol. 1936—21/27—708. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : M. E., II. M. VI. o., párizsi, londoni, római, bécsi, varsói, belgrádi, prágai és bukaresti követségeknek. 46. A BUKARESTI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bukarest, 1936. február 21. 24/pol. — 1936. Savel Radulescut ugyan konkrét ügyben kerestem fel (lásd 23 pol­számú jelentésemet), 5 4 de azután szóba hoztam a londoni és a párisi meg. beszéléseket is, amelyekben Titulescu állítólag különösen nagy szerepet játszott. Savel Radulescu ezúttal a szokottnál beszédesebb volt. Figyelmez­tetett, hogy ne higyjem el mindazt, ami a Iondoni és a párisi megbeszélé­sekről a külföldi sajtóban megjelent. Nem igaz az, hogy Titulescu a román kormány nevében Párisban az orosz Szovjettel szerződést kötött volna s még az sem igaz, hogy bármilyen szerződés elveire nézve megegyezett volna Litvinoffal. Ebben a vonatkozásban a helyzet semmiben sem változott s ma is ugyanaz, mint volt Titulescu legutóbbi exposéjának idején. A megbeszélések — amelyek sok tekintetben tisztázták az érdekelt kormányok felfogását — legnagyobbrészt az osztrák kérdés körül forognak. De nem igaz az, mintha Titulescu Olaszország helyett a Szovjet bekapcso­lását szorgalmazta volna abba a rendszerbe, amelynek az osztrák függet­lenség biztosítása lenne a célja. Titulescu nagyon jól tudja, hogy Olasz­ország és Németország közreműködése nélkül sem Ausztria, sem a Duna­völgyi államok kérdését nem lehet rendezni. (Szükségesnek tartom kiemelni, hogy Radulescu kifejezetten csak azt tagadta, hogy a román kormány Olaszország helyett kívánta volna Oroszországot bekapcsolni.) Különösen hasznosak voltak a megbeszélések a Habsburg kérdés körül — folytatta. Abban minden tényező megegyezett, hogy a volt ural­kodóház restaurálását nem lehet megengedni. Tudja, hogy hírek vannak arról, mintha ebben a kérdésben a három kisentente állam felfogása bizo­nyos mértékben eltérne. A leghatározottabban kijelentheti, hogy ezek a 5 4 A jelentést nem találtuk meg, de egyidejűleg 1936. február 21-én felterjesztett 24. sz. számjeltáviratában jelenti, hogy felkereste Radolescu külügyi államtitkárhelyettest és tiltakozott Goga Octavian lapjában megjelent cikk ellen, amelyik Horthy kormányzó személyét sértő kitételeket tartalmazott. Valószínűleg a 23/pol. 1936. sz. jelentése is ezzel a témával foglalkozik. 133

Next

/
Thumbnails
Contents