Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1961-1962
1961. december 21. - 1. Jelentés az 1961. évi tudományos terv teljesítéséről. Előadó: dr. Szabó Kálmán /Írásos anyag mellékelve / - 2. Jelentés az oktatók jellemzésének állásáról. Előadó: dr. Varga Sándor /Írásos anyag mellékelve / Előadó: Rencz István - 3. Jelentés a laboratórium építésének állásáról. Előadó: Rencz István 1- 28. p.
_o_ naif, problémáival foglalkoznak majd, másrészt egyéb kutatási területeken is - pl. a monopolkapitalizmus gazdasági problémái, vagy az elmélettörténőt torén - a központi kutatási téma problémakörébe eddigi kapcsolódnak. A központi kutatási tárna meghatározása a tervek -—gi teljesítését természetesem már nem befolyásolhatja, de a jelenlegi munkájukat lezáró munkatársak fokozatosan az uj témakör kutatását kezdik meg. A^tudományos tervek^jellegét vizsgálva egyértelműen megállapítható tehát, hogy történtek ugyan kezdeti lépések a munka megtervezése irányában, azonban tudományos tervnek a valóságban csak -azon •terveket nevezhetjük, amelyek a meglévő erők ésszerű koncentrálásai . köv.nnn ti t nnS7. filH hltnttqn t xt o m r\ Z r\ :,-v n to líAwft» e j a zültok. bár- mint is műt at j ög eszságc aná cs - le az első év folyamán időanyu korrekciós folyamat bbi ülésén - határozat. kell alakítania a . I, val, központi tanszéki kutatása tárna, vagy - mindenképpen köves számú-. - témák., ki jelölésével készültek. Ilyen tervek viszont eddigiekben csak kivételek, bár - mint a politikai Gazdaságtan Tanszék fentomlitott példája közben is megindult bizonyos S problémát vitatva a kari T ban le is szögezte, hogy min . . _____________ ____ ___________ „ központi kutatási tárnákat, s az uj munkatársak, valamint a korábbi témáikat, disszertációjukat lezáró oktatók ezen területeken kezdje meg a kutatásokat. A központi tanszéki témák meghatározásánál egyértelműen a népgazdaság igényeivel ás az oktatási reform követclt egy uou u ouuuiij•. guif iiujL-e&ex’Ufajl oöko, u jegyző t , — ez . oan&uriyv — munkák szempontjából fontosak. A tanszéki koordináció fontosságát hangsúlyozva természetesen nem feledkezhetünk meg a szélesebb, egyetemi szintű koordináció feladatairól sem, amely a Tudományos Bizottság czirányu munkáját teszi ■ i-J LA 1\. V»/ '—j Lv k— V— w # 2 • A tervéig tol je sité se, f el adató k ja z_ 1JL or^őr zés_ jás_ értékel és t e - ran Az 1961. kok oktat telj ősit és riyok publi célokkal s mellé let felsorolás néhány ált vro előirányzott felad ói nagyobbrászben telje tankönyv e 'c ■ gysűkálását, disszertációk zenben jelent ke z ő elma r tanszéki bontásban rész on túl azonban a tervek alánosabb problémára is atokát a Karhoz tartozó tanszpsitették. A torvolőirányzatok munkákat, monográfiák, tanulmákészítését, illetve a kitűzött adást, vagy késést az 1. sz. letesen mutatja. A tényszerű teljesítése kapcsán szükséges kitérni. A terved teljesítése világosan mutatja, hogy a tudományos munka lehetőségei Karunkon megvannak; az elmúlt évben igen szép tudományos eredmények születhettek. Ugyanakkor azonban nyilvánvaló, hogy az elmaradások, a kitűzött feladatok teljesítésének késedéi mességé, vagy nem kellő tudományos elmályedtság részben objektiv tényekre is visszavezethető. A Kar mintegy 6o oktatója' között a ler értékesebb tudóménvos te 1iesitmenvekre értelemszerűen a legta— log .egártákesebb tudományos teljesítményekre értelemszerűen a légi jásztaltabb ás ezért az Egyetem állami ás politikai vezetésébe erőteljesebben bevont munkatársak alkalmasak. A jegjobo tudományos, erőinket nagyreszt tehát különösen sok össz-egyetemi, társadalmi munka köti le. -ynnek következtében munkatársaink tudományos téren kevesebbet alkothatnak, mint oktatási ..terhelésükből- oz következne, egészen illetve rendkívüli erőfeszítéseket kell tenniök, hogy tu-
