Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1961-1962

1962. június 27. - 1. A Tanárképző Bizottság beszámolója. Előadó: dr. Berend Iván - 2. Beszámoló a doktori témák választásának irányelveiről. Előadók: a dékánok - 3. Beszámoló a külföldi hallgatók helyzetéről. Előadó: dr. Simai Mihály - 4. Javaslat alkotószabadságokra - 5. Jelentés a diákotthonok helyzetéről. Előadó: Gergely István - 6. Beszámoló a jegyzetkéziratok leadásáról. Előadó: Bódis Imréné elvtársnő 1-33. p.

Szabó Kálmán: A javaslatokkal egyetért. Felveti, nem lehetne-e a külföldi hallgatókat az általános szakra összpontosítani és lenne egy felelős tanszék, például a Nemzetközi Tanszék. Véleménye szerint meg kellene tanitani nekik minden szaknak az alaptárgyait az első 3 évben, a világgazdasági ismereteket, földrajzot ki lehetne bőviteni számukra más tárgyak terhére. A külföldi aspiránsokat, például Sallah-ot is fel lehetne használni, egy csoport titkára lehetne. A külföldi hallgatók elsősorban a szervezési kérdések iránt érdeklődnek, ezeket a tananyagrészeket kellene nekik tanitani.

László Imre: A külföldi hallgatókkal való foglalkozás mind jelentősebb probléma lesz* Nem ért egyet azzal, hogy egészen speciális tantervet készítsünk részükre, figyelembe kell venni az egyetem lehetőségeit is. Minden hallgató maradjon a maga szakán, lehetőség szerint egyenértékű diplomát szerezzenek a magyar hallgatókkal.

Matematikából az Egyetemen tanitott legkevesebb matematikát kellene oktatni részükre /pl. mint a tanári MA" szaknak/. A gazdaságtörténetet nem hagyná el, de speciális irodalmat kellene nekfck adni. Helyes lenne a tárgyak felvételét irányítani, hogy helyesen használják ki az alternativ lehetőségeket. Súlyt kell helyezni a magyar nyelv elsajátítására. Ha megfelelő nyugati nyelvtudással jönnek, az orosz nyelvet is fel kellene venniök.

Helyesnek tartaná több műszaki ismeret adását, technológiából pl. az ipar- és agrár szakos hallgatók technológia tananyagát. Te&át nem külön tananyag kidolgozására, hanem a meglévő tananyagok jó kiválasztására kell törekedni. El kellene vinni ezeket a hallgatókat vidéki utakra, üzemlátogatásokra, ennek komoly nevelőhatása lenne* Erre nézve tervet kellene kidolgozni. Ennek továbbfejlesztése lehetne a Simái elvtárs által felvetett védnökségi rendszer. A szünidőt is fel kellene használni arra a célra, hogy üzemekbe menjenek tapasztalatokat szerezni.

Megyeri Endre5 A kari Tanács foglalkozott ezetíel a problémákkal és különösen élesen merült fel az előképzés kérdése. Szakonként kellene kialakítani, hogy a külföldi hallgatók számára melyek azok a tárgyak, amelyek oktatása a leghasznosabb.

Az oktatásból általában sok tananyag hiányzik, amire ezeknek a hallgatóknak szükségük lenne, pl. a népgazdaság számviteli rendszerének megszervezése stb. Rugalmasságra gan szükség a tananyagok összeállításában.

Kahulits László: A külföldi hallgatók némelyikénél igen élénk politikai tevékenység tapasztalható. Fel kellene hivni a tanszékek figyelmét, hogy ne tegyenek Ígéreteket a külföldi hallgatóknak, amelyeket nem lehet teljesíteni, pl. politikailag helytelen iratok sokszorosítása.

Ideológiai tárgyaknál is szükséges a differenciált oktatás, az agrár-reform, iparosítás, külső-belső piac problémái az elmaradott országokban fontosak számukra, valamint az átmenet tapasztalatai is.