Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1958-1959
1959. július 3. - Összoktatói értekezlet /napirendi pontok nincsenek feltüntetve / 1-6. p.
-3 gozott. Később a Háy elvtárs által összehívott értekezleten sokat tanultunk. Vannak eredmények, sok mindent megtudtunk a hallgatókról. Keveset hallottam arról, hogy a hallgatókat elvittek volna kirándulásra. Kétnapos kiránduláson voltam 19 hallgatóval, nagyon jó eredményt hozott. A jövő tanévet úgy kell kezdeni, hogy bizonyos irányelveket kell összeállítani. Lehetőleg ne változtassuk a nevelőtanárok beosztását egyes cső portokhoz. 1 . _ ■ . - ■ Fekete elvtársi A tananyagok továbbfejlesztése valóban szükséges. ÍÖbb tárgy jegyzetét átnéztem, néhány általánosítható tapasztalatom van. Kétségkívül van fejlődés, a jegyzetek sokkal konkrétebbek, hiányoznak az általános, semmitmondó eszmefuttatások., rendszerezettebbek ez anyagok* Egyik negatívumként elég általánosan megállapítható, hogy gyakran nem tartanak lépést a gazdasági élet és a gazdasági elmélet meggyorsult fejlődésével mozgékonyabban kell tartani az előadásokat, hogy legalább informáljuk a hallgatókat a legújabb eredményekről. A másik általános hiba, hogy az anyag nem készíti fel a hallgatókat a várható következő lépésekre, egy csomó dolog meglepetésként fogja érni az életben az Egyetemet végzetteket. Arra kell nevelni a hallgatókat, hogy felismerjék a fejlődés várható irányát. Pedagógiailag rendkívül kevéssé kidolgozottak a jegyzetek. A belkereskedelem gazdaságtana jegyzetben lehet látni, hogy pedagógiailag mit tartanak fontosnak és mit kevésbé fontosnak. Nem adunk segítséget a hallgatóknak ahhoz, hogy a lényegeset a kevésbé fontostól meg tudják különböztetni. A megírás sokszor nehézkes, legtöbb jegyzetünk nem élvezetes, olvasmány, nem könnyen emésziiető. A javítás szükségessége szempontjából megfordult a sorrend. 3-4 éve jobban voltak kidolgozva az alaptárgyak jegyzetei és gyengék voltak az ágazati gazdaságtanok. Most sokkal shinvopalasabbak az ágazati gazdaságtan jegyzetek és elmaradtak a fejlődéstől az ^alaptárgyak?, jegyzetei. Ez feltétlenül áll a pol.gazd. /elsősorban a szocializmussal foglalkozó részre/ és a népgazdaság tervezése anyagra is. Javaslom, hogy két lépcsőben fejlesszük a tananyagokat $ először Egyetemen belül vitassuk meg és utána vonjunk be külső szakembereket, esetleg harmadik lépcsőként más szocialista országok hasonló tanszékeivel is megszervezhetnénk a bírálatot. A mezőgazdaság gazdaságtana terén is sok a tennivaló. Lényegében három problémát kell megoldani! A mebőgazdaság szocialista átalakításának közgazdasági szempontból felmért szükségességét minden témánál ki kell dolgozni^ a tsz—ek gazdaság— tani problémáival minden témánál behatóan kell foglalkozni, mivel még nincs mezőgazdasági szak, de sokan kerüinakka± olyan területre, ahol ilyen kérdésekkel kell foglalkozni, fontos, hogy felvessük a mezőgazdasági üzem néhány problémáját és érzékeltessük a kapcsolódást közgazdasági szempontból. A tudományos munkával kapcsolatban! A Közgazdasági Szemlénél gyakran találkozom az Egyetem munkatársaival. Az idén több szerző jelentette be publikációját, mint 3 éve. Hiba, hogy különösen a íiatal oktatók nem tartják be a megfelelő lépcső-1
