Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1958-1959
1959. július 3. - Összoktatói értekezlet /napirendi pontok nincsenek feltüntetve / 1-6. p.
-4 fokokat, túl magasat próbálnak lépni, ha nem sikerül, visszaveti a fejlődésüket. Lebecsülik a kisebb terjedelmű munkákat. Bizonyos mértékig azért nem elég aktiv a vita, mert rektor elvtára beszámolójában nem volt semmi konkrét megállapitás tanszékekre, vagy egyes oktatókra vonatkozólag. A szakszervezettel kapcsolatos vitában Kéri ©Ívtársnak semmiképpen sincs igaza Háy elvtárssal szemben. Bikics elvtárs* Szerintem helyesen állította középpontba a beszámoló a tananyagok problémáját. Egy-egy tananyag kidolgozásánál elég nagy elszigeteltség tapasztalható, nem elég kollektiven csinál- f! ják a tanszékeken. A kollektíva sokszor nem is tudja, mi van egy-egy jegyzetben, az teljesen a jegyzet Írójának elgondolásaitól függ. Ez nem szocialista módszer, minden tananyagot j a kollektívának kellene megvitatni. >■ ' g A szocializmus politikai gazdaságtana jegyzet tanulmányozása során nagy színvonal-különbségeket láttam a jegyzet íróinak munkái között. Nem elég az sem, amit Wilcsek elvtárs mondott, hogy megbeszéli a jegyzetet a szerzőkkel, nem helyettesítheti a kollektiv megvitatást. J Az állami ideológiai oktatás rendszere nem kielégítő, szerintem most is válságban van ez az oktatás, nem sikerült még megoldani. Vagy az aspiráns-rendszer megszervezésével kell megoldalni, vagy a tanszéki kollektívákra bízni és a pártcsoportok szerepet hangsúlyozni. A megtartott néhány előadás jó volt, de egyedül nem elég. Az államvizsgák problémája: szerintem az államvizsga rendszer sem megfelelő. A hallgatóknak 2-3 hetük marad a többeasr oldal átolvasására, igy a tanulás feltétlenül felületes® Szerintem az Egyetem egyi. k legfőbb problémája a vezetés színvonala minden tekintetben, a kari, tanszéki vezetés egyaránt. Nem eléggé érzem a vezetést. Ha megköveteljük, hogy a fő munka az egyetemi munka legyen, ezt meg kell követeim! a vezetéstől is. Nem érzem, hogy a Karok munkájában minőségi változás következne be. Nagyon lényeges a vezetés elviségének, sőt szigorúságának növelése, követelmények támasztása az oktatókkal szemben. A politikai-ideológiai kérdések megoldása elsősorban hozzáállás kérdése a módszerbeli kérdések mellett. Elsősorban látni kell a kérdés jelentőségét, ehhez kapcsolódnak a módszerek. Sokat beszélnek a munkás-paraszt hallgatók segítéséről. Egy időben formálisan fogták fel ezt a kérdést. Ennek a problémának megoldása elősegítené a nevelőmunka eredményesebbé tételét is. Gacaaly elvtárs: A IV. évesek politikai gazdaságtan tudása valóban gyenge* ennek egyik oka, hogy 1952# óta szoc.pol.gazd, jegyen +2effi jelent meg, másik oka, hogy ez az évfolyam egy félév alatt tanulta meg az imperializmus és a szocializmus politikai gazdaságtanát. Ebben az évben sikerült majdnem teljes szoc. jegyzetet összehozni, amely felveti a legfontosabb problémákat. Fő hiányosságai* a 12 fejezetet 9 személy irta. Az elkészítés nehezebbnek bizonylat, mint amire számítottunk, nem volt idő egységes egésszé tenni. Ez a következő hónapok feladata lesz. Őszre tervezünk több jegyzetvitát. A másik terület, ahol előreléptünk, a vizsgáztatás, kevesebb a liberah
