Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Kereskedelmi Kar - tanácsülések, 1957-1963
1961. február 21.
- 6 Pár ni c z k y ■3Z elekciót j e . ént, ke zés miatt. Bobén Gábor hangsúlyozza, amelyre szükség van hogy a felvételi vizsga' a többszörös buljelentaz esetben pedig nem lenne helyes a szelekció mékékét alacsonyan megszabni. A felvételi vizsga. matematikai anyaga nem jelent egyébként akadályt a technikumokból jött hallgatók számára, mert nikumi hallgatót vesz fel nagy mértékben figyelembe hiszen, évröl-ávre jelenbős számú,tech- az Egyetem, és ezeknél a hallgatóknál veszik a szóbeli vizsga eredményéti xi matematikai szóbeli vizsgán feltett kérdések pedig nem haladják meg a technikumi színvonalat. Kollacsek András nem ért egyet az előterjesztésnek aszal a kitételével, hogy a további szakositás nem reális az Egyetemen. Helyes lenne, ha a felemelt létszámú hallgatókat az Egyetem ne ugyanazon profillái képezné. A kereskedelem igényei három tipus kialakítását követelné meg: áruszakértőket, kereskedelmi közgazdászokat, vendéglátóipari szakembereket. Áruszakértőket képezhetne az Egyetem úgy, hogy a jelenlegi 515 áruismereti 200 órával megemelné minden más alternativ tárgy elhagyásával, vagy esetleg másirányi tehermentesítéssel. A vendéglátóipari szakemberek képzésével kapcsolatban elmoríd- ja, hogy nagyon sok külföldi főiskolán működnek speciális tanszemek, amelyek többek között vendéglátóipari Szakembereket is képeznek. Erre azt lehet mondani, hogy Egyetemünk nem főiskola, hanem-egyetem. Ez igaz, azonban országunk adottságai közepette nincs lehetőség arra, hogy- specializáld; főiskolai hálózatot építsünk ki, ezért az fedotb lehetőségei© t kell kihasználni a felsőfokú oktatás kialakítására. E^l nők válaszol az elhangzottakra• Hangsúlyozza, hogy minimálisan a 120 fős létszámra kell törekedni zzal, hogy á belkereskedelem jelenlevő képviselői tudomásul veszik, ho y a jelenlegi körülmények között ez kizárólag az E yetem és a művelődésügyi Minisztérium köpött nem rendezhető kérdés. Hangsúlyozza azt is, hogy á matematikai követelmények a közgazdaságtudományok térén nőnek, ezért az Egyetem nem helyezkedhet axra az álláspontra, hogy középiskolai matematikát oktasson. Az Egyetem terv—matematikai szakot, tehát egy magasabb matema- tikai oktatást hoz létre, ugyanakkor nem szabhatja a másik ol- dlon az oktatás színvonalát a leggyengébbekhez. Elismeri, hogy furcsa állapot az , hogy a technikumok bizonyos előnyökkel járnak, ugyanakkor a felvételnél hátrányban vannak a technikumokat végzettek. Ezt -azzal lehet'megszüntetni, hogy a technikumok ma- temetikai képzését kell megjavítani. .Rámutat, hogy Kollacsek elvtárs nem uj szakok felállítását kiván- P* » hanem specializációkra gondolt. A hallgatók elosztás^ előrehozható a 4. év vécére és igy az 5. évfolyamon be lehet allitani néhány olyan speciálkollégiumot, amelyelct aszerint hallgatnak a hallgatok, amilyen területen elhelyezkednek majd. A vendéglátóiparon kívül gondolni lehetne még a felvásárló kereskedelemre v is a speciálkollégiumok szempontjából. Áruszakértők képzése véleménye szerint öszvér dolog: az áruismeretet uwy kell köz. az- ctasagi jelle,-.gél oktatni, hogy az áru technológiai tulajdonságai a használati értékkel, az áru piaci tulajdonságaival.valahol találkozzanak. Ha nem állítanak fel felsőfokú technikumokat, akkor lehet, hogy az Egyetemnek kell az 5. évfolyamon ilven irányú spe- cializációt csinálnia.
