Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Ipari Kar - tanácsülések, 1962-1963
1963. június 21.
ne megmutatni és ugyancsak kerülni kellene a túltengő részleteket. A mostani előadási felfogás ugyanis nem vált ^ki kellő érdeklődést és kevéssé fejleszti az elemzőkészséget. Az előadások jellegének megváltoztatása fontos feltétele az előadások óraszáma csökkentésének is.A vitában harmadszor hosszasan foglalkoztak az oktatási folyamat tervszerűségével, az előadások és szemináriumok, valamint gyakorlatok anyagával. Hangsúlyozták, hogy mást kell adni az előadásokban, a jegyzetekben és a szemináriumokon. Egyes tárgyaknál hiányoznak az átgondolt,hosszabb', időre szóló szemináriumi tervek és ezért azok alkalomszerűen alakulnak. Optimális arányt kell keresni az előadások, szemináriumok, valamint gyakorlatok között. Végül a vitában hangsúlyozták, hogy a didaktikai viták, megbeszélések hiányoznak, a módszertani munka gyenge. Az oktatási reformmunkát a programkészitési szakasz lezárása,továbbá az uj tananyagok kidolgozása jellem:-ezte. E feladatok végrehajtása jó ütemben és megfelelő szellemben folyik. A reformmunka tartalmi kérdésének megoldását segitétték elő a legkülönbözőbb szintű viták,•amelyek során számotvetettünk a közgazdaságtudományok fejlődéséből adódó uj követelményekkel és az erőnktől függően igyekeztünk a Kart e követelmények színvonalára hozni. E vitákból kitűnt, hogy szaktárgyainkban az oktatóA és tudományos munkának mélyebben kell elemeznie a szocializmus felépítésének feladatait és megoldásuk konkrét feltételeit, s emellett törekedni kell a már kialakult segédtudományok /matematika, technológia,stb/ oktatásának továbbfejlesztésére ás uj segédtudományok /pl.a matematikai statisztika, az információelmélet, a kibernetika/felhasználására is, A tudományos és technikai forradalom, s ezzel kapcsolatban a műszaki fejioó lődés meggyorsitása, az egzaktságra való törekvés a közgazdaságtudomáfeV- nyokban, a gépi technika, valamint a matematikai módszerek betörése a gazdasági információ feldolgozásának és a tervezés területére, mind olyan-fontos mozzanatok, amelyeket a közgazdászképzésben figyelembe kell venni. Megítélésünk szerint a &ar reformtörekvései a fenti elvekkel összhangban voltak.- Ilyen aktuális elvi kérdés az Ipargazdaságtan tárggyal kapcsolatban pl. a gazdaságossági szemlélet fokozott érvényesitése, a matematikai módszerek alkalmazása, a gazdasági folyamatoknak a hosszu- távu tervezésiül Összefüggő dinamikus elemzésével kapcsolatos problémák, és a szükségessé vált a strukturális változások érvényesitése ipargazd^ ságtan tananyagokban. Hasonló elvi probléma az Iparvállalatok tervezés® és szervezése tárgy programjával kapcsolatban az üzemszervezés kérdéseinek helye és problematikája a tananyagban, s egy sor, korábban kialakulj álláspont átértékelése ezekkel kapcsolatban. Hasonló elvi kérdés az r elemzési szemlélet oktatása a Karon, amely több tanszék munkáját is érinti. Az a törekvésünk, hogy a tananyagokkal kifejlesszük a hallgatóinkban a megfelelő gazdasági ismeretekre és a technikai apparátusra támaszkodó elemzési készséget.Az a véleményünk, hogy az egyes tárgyak sajátosságainak megfelelően kell oktatni e kérdéseket, de ez neqi mond ellent annak, hogy a gyakorló évben egy összefoglaló^elemzési tárgyban mindez összefoglalóan mégegyszer szóba ne kerüljön. Általában ma már újszerűén vetődik fel a számviteli és statisztikai gazdasági információk nyújtotta tényadatok és a tervinformációk gépi feldolgozásával kapcsolatos kérdések problematikája. E kérdésről az egyes tanszékeken és a Agron viták folytak,-s mind ennek technikai bázisának megteremtését igyekztünk elősegíteni. A fentiekhez hasonló elvi meggondolásokból a Számviteli tanszék arra törekedett, hogy tananyagaikat megtisztítsa a leiró, s nem egyetemi színvonalú technikai részektől, s ehelyett szilárdabb elméleti ismereteket nyújtson, s hogy megmutassa a számvitel adta- 4 \
