Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - Általános Közgazdasági Kar - tanácsülések, 1962-1963
1963. február 1.
- 15szervezeti értekezlet, ahol voltak nézeteltérések a francia és olasz állásoont között. A mühen el kellene mondani,liopy rnilyan különbségek vannak e kőt állásport között. A demokratikus alternativa kérdéséhez: A Simái elvtárs álra! ábrázolt olasz idézet nem eléggé világos. Itt a Szovjetunió által elfoglalt álláspont, hogy a fő Jelszava a demokratikus alternatívának az,hogy az egyenjogúság elvén alapuló olyan kereskedelmi egyezményt kell létreliozr i az egyes országok között, amelyekből hiányzik minden diszkrimináció. Az olasz idézetből ez rém derül ki. Az integráció jelenlegi módja a kapitalista integráció legfőbb haladás-ellenes diszkriminális módja. Ebből a szempontból feltétlenül harcolni kellene ellene. Hasznos az anyag megvitatása, de még hasznosabb lerne , ha konkrét jellegét adnák mag az anyagnak. Ez az anyag tananyagnak túl hosszú. Er.Biró Lászlóné: Lényegében az integrációs mozgalom kérdéséről először a kapitalizmus válságának első szakaszában beszél Simái elvtárs. Amit ad alapvető bevezetés, de így kevés. Szükséges egy ilyen alaovető szakirodalom megalapozás a folyamat megértéséhez, de komolyan bekapcsolná a nem kötelező iroáalom lehetőségét is az anyag megértéséhez/ pl. a pánamerikai mozgalom/. A súly erősen a második, harmadik általános válság szakaszára' esik. Itt érintetni kellene sok olyan kérdést, amit kötelező irodalommal leli tne megközelíteni. Pl. a montánunió, amely szintén uj szakaszt jelent^a tőkés monopóliumok összefonódásában. Itt az 1955. júniusi megnyilatkozásra hivná fel 0 figyelme';, amelyet úgy tituláltak,mint olyan gyógyszer, ámely megoldja a kapitalizmus bajait", A Közös riac és az EFTE tárgyalása kapcsán minden élői?« te szólóval egyetért és alátámasztja azokat. Mivel az anyag végső célja az,hogy tananyag legyen, néhány gondolatra liivja fel a figyelmet : A tartalmi gazdagságot szolgálná, ha a nyugateurópai államközi integrációs szervezeteiétrejöttét tárgyalná. Működési területük sz rint is vázolná ezeket röviden: a termelés és árak szabályozását szolgáló részek kidomboritása sem volna hiába. Itt meg kellene jegyezni,hogy ezek nem egy tipusuak, de működési területük szerint egész rendszert alkotnak. Hangsúlyozandó,hogy ezek a szervezetek szoros kapcsolatban állnak egymással és mégis súlyos ellentétek vannak közöttük. Azt is meg kellene a hallgatókkal értetni,hogy miért vagyunk ellenséges véleménnyel a. tőkés integrác ió irányába,amikor szocialista módon szorgalmazzuk a szocialista országok együttműködését. Itt egyes tényezőket már érintett B0rei"elvtárs. Leszögezhető,hogy azért vetjük el az integrációs mozgalmat, mert az az imperializmus legrosszabb erőszakos jellemvonásainak kitér* 4(>
