Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - igazgató tanácsi ülések, 1956-1957
1957. február 22.
5 hogy err« egyáltalán szükség van—«* Más probléma az* hogy 2—3 év- re túlképzés fordult elő, d« egy «gy«t©ci*t nem 2—3 évre nuzni.sk fel, Két oldalról is szükséges lenne a középiskolái köegi.-zdaságl képzéssel kapcsolatot találni* Először a tanárképzés szempontjából* másodszor abból a szempontból, hogyan készítik elő a köz— sdaoági középiskolák a hallgatókat az egyetemre. A különböző minisstérlxraokhaz tartozó technikumokkal ma a helyzet nagyon széttagolt és az a lényege, hogy 6 év^s korban be küldenek egy gyereket egy kereskedelmi technikumba és majd 60 eves korúban eladót»» dós lesz belőle. Hem lehet annyira szakosítani a technikumi oktatást sem, mint ahogyan fennáll* 1A éves korában nem is tudja senki sen megmondani, hogy statisztikus, pénzügyár, éleImisz er technikus lesz-«* Szerintem a tanárképzést feltétlenül helyre kell -áUtáni* Ez elválaszthatatlan attól, hogy hány éves lesz az egyetemi oktatás, mert itt aluáeakéopen rá kell húzni egy gyakorié evet plusz pedagógiai vizsgát* Itt viszont az egyéb tanárképzéssel kell kapcsolatot találni, mert ha más terül©ten ötéves marad a tanárképzés, annak nem mehetünk föléje, — de ©.Iája sem — viszont ha as E yetemet ötévessé tesszük* a tanárképzőt végzőknek hamarabb kell valamilyen elhatárolást adni a többiektől. Ha majd a tárgyik oktatás 't végignézzük, a nem tanárképzősöknek több fakultativ jellegű tárgyat tudunk biztosítani, mint a tanár képzősöknek, akikkel jóváL meghatározottabb ismeretanyagot kell közölnünk* adottságok hogyan felelnek meg a A képzéshez-------------—rgf. Aj s ágazati gazdaságtanoknak erős kapcsolatai vannak a® által-.nos karral, de a konzekvens felépítés céljából célszerű ezeket az üzemgazdasági karhoz sorolni, noha - ismétlem - egy sereg olyan ismeretet közölnek, amelyek az általános gazdas gpolitikai jelleg» gél bírnak* Fölmerült az a kérdés, hogy mindkét karon ugyanannyi év alatt végazzánek-e a hallgatók? Egyetértek azzal, ho§y ebedül! felsőoktatási közgazdaság! intézmény lévén, legyen 2-3 eves főiskolai rész is. Ez külföldön is igy van, de ennek is tudományos szinvoaaInnak leli lennie* Azt, hogy mi egyet« :i színvonalú, nem is ismeretek tárgyköre határozza meg elsősorban, hm«m az xsEiere te k színvonala, mélysége és ezért lehet egyetemi színvonalon praktikus isi.treteket is oktatni* A & r k o s Györgyi A hallgatók meghatározott konkrét ismereteket kívánnak, amelyek Őket valamiféle állásra képesítik* Ma az általános karról áramlanak a külker«skeűels.i,ksaa» ^■inr^nsvirarscf de az iparsz;kr* is, sőt, az általános karon belül a pénzügyszakra. Nyilvánvaló, hogy minőén konkrét ismeretnek kell elméleti segalupozasának lennie, de csak elméleti megalapozásból csak egy elenyésző kis csoport tud megélni, &m«ly kifejezetten tudományos pályára készül* A másik kiindulópont az, hogy mi lenne, ha nem lenne egyetem* Körülbelül az, ami más országokban is van* v&n egy külkereskedelmi, iparvazetósif számvite 11 főiskola. Ha m gasnive- ju ilyen szeketvberedet akarunk képezni, minden egyes főiskolán kellene politikai gazdaságtant, gasdasúgf őldra jzot* gazdaságtörténetet, stb. trnitani, tehát akkor miért nem együtt az egészet? Az egyetemek az & főfeladata, hogy az egyes ágazatokra képes it— sen olymódon, hogy emellett megadja azt az általános közgazdasági műveltséget, amely nélkül egyetlen ágazat sem gy korolh te
