Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - igazgató tanácsi ülések, 1956-1957
1957. február 22.
eredményesen. Ebtől következik, hogy az Egyetem súlypontja átkerül az üzemgasdaaágl karra, itt kell & további• 41as?téat megcsia-Ini, kotr? tüo legyen, hogy van egy ipari kr>runk, amelynek ;aa tematikus aükánjm, tanszékvezetője bedig a szaktanszéknek nincs* A karoknak körűibeXtii úgy kelikinézniük, mint a bolcséazk^nak jz _ ak&X mindenegyes tanszék szakmát képvisel* Ebbe a. a® esetben az Ipsri trnszék több katedrából állhat, létezhet egy ipargazda- ságtsn-, agy ip«- levezetési-, egy ipari technológia baszik* *z áltál válik a b ízzék olym intdzaénnyé, hogy altal nos is^ars* te kr« támaszkodva képesít valamire* bbben as.esetben az nlt*ilaB0S karon olyan tanszékek maradnának xá*g, as»ly«k ugyancsak aa^i&taro* zott profilú szakembereket képeznek* Ilyen tanszék a politiip.1 gazdaságtan, wisely all round közgazdászokat tudna kepezni, de egyben tanárokat is* Mindebből következnek a személyi kérdések* ü»n a téren Egyetemünk igen rosszul áll, nagyon kávés f?^SÍ2ÍÍ5Iv akik tűr maga __ *gye m ellett semmi i:st, A tanárképzéssel kapcsolatban az a véleményen, hogy politikai gazdas' gtanos, számvitele», stt* oly«« tirpákból & tanárképzés itt történhet, amelyeket v* Umiiyen fciAolon kellene tanítani* Kern vagyok meggyőzőévé arról, hogy’ a g&zd&i clürayzűS- tanárokat helyes—e itt képezni* Sem látom .tisztén, hogyan viszo-* nyúl a tanárképző intézet az egyes karokhoz*1 szerintem a bwaar- lofepző intézetnek kar-jel légii intézetnek kall lennie* hagyom fontos Huszár elvtárs javaslatában, hogy végre hel re kell álíitani becsületünket éj megszabni, mire lesz jó az oklevél. Véget kell vetni ;• nn k, hogy bárkit ki lehet nevezni o.r— milyen állásra, de ezt csak kkor tudjuk megcsinálni, na e lósete sen megfelelő képzést adunk# Nemcsak Iá éves koréban nem tudja agy gyerek, hogy mit ajBWP végeredményben, őe itt az egyete men is csak &z első, illetve a második évben veszi készre, hős2? tdre is van gusztusa* Az első két évben úgyis az általános megalapozást adjuk mindenki** nek és csak mikor akallgnté megismerkedik ai5 3 yetem szervezetével tud dönteni* Jobbnak tartom &zt a régebbi módszerünket, amikor a hrpiadik évtől kezdve szakosítottunk* ángyon fontosnak tartom Orosz elvtárs javaslatában & kőtelező* köt#le z6«n választáv te és fakultatív előadáat ipust* Ösztönözni kell «Loden előadót, hogy le^peciulisahb részietté- máiból tartson féléves, éves kollégiiimok&t. Íj agyon kxv natos volna a képzési időnek felemelése uo, hogy a tulajdonképpeni oktatás 9 féléves legyen, egy teljes felévet pedig a sssfcpsit- saak megfelelő üzemben töltsenek a hallgatók. Felvetem *zt az ötletet, helyes-e, hm ez a félév a tizedik, nem lenne-e helyes sósban, mondjuk* a nyolc dik félévre beiktatni, hogy érződjék, hogy a gyakorlati ismeretek az egyetemi képzéshez tartoznak*, Ha nem aka— Kunk nyolc félévről tízre ugrani, meg lehető# ,csinálni.,hogy 9 féléves legyen oktatás* legalább a költségvetési év kezd« - téré engedjük ki a hallgatókat, t«hát mindjárt lehet nllusuk* Q Huszár Géza: ürömmel konstatálom, hogy az «lőtér jesstés lényegében megegyezik az oktatókkal folytatott magbe- «*élé ek alapján kialakult tervvel* A két terv köpött 1^különb
