Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - igazgató tanácsi ülések, 1956-1957

1957. február 22.

ragadjunk ki az előterjesztésekből néhány alapkérdést ép ezt- két vitassuk meg, A következő kérdősekre gondolok* laáLlyan követelményűket támaszt a népgazdaság szükséget« az &gy«t#mm«l szambán a közgazdászképzést illetőn«, tehát a népgazdaflug faj— lodése szempont j;b ól milyen területek számára képezzünk kákK közgazdászokat! az ágyetem jelenlegi felépitettsege, adotbsug^. mennyiben felelnek aeg vágj mennyiben nem telelnek meg a kove- tslménysknek, hol szükséges radikális változtatásokat eszközölni* hogyan kelig ne szakositani, milyen szagokra, milyen tatarozott profilokra lenne szükség; mennyi ideig képezzük a hal Igát kát, eszel kapcsolatban a főiskolai képzés és a raépxtettseg proDlémja# milyen változtatásoktet kellene eszközölni a jelenlegi szervezeten, milyen uj szervezetet kapjon &z üigyetemt

Ha ezekben az alapvető kérdésekben meg tudunk egyezni. akkor hozzá lehet fogni a részletek, kimunkálókéhoz* meg le&etae vizsgálni a kötelező tárgyak, választható tárgyak problémáját, azt, hogy milyen legyen az ágyetem vizsgarendje, stb.

Forgács Tibor* Abbwl kellene kiindulnunk, hocry Egyetemünk az egyetlen felsőoktatási intézmény s közgazdasági oktatás területén. A képzési idővel szarintem nem foglalkozhatunk, csak abban az esetben, ha mar kialakítottuk a tan- tárgj álcát, a vizsgákat.

László *mre* Ez a gondolat úgy vetődött fel, hogy a kormány öt évre kívánja az egyetemi képzés idejét íelemezni. Úgy gondolom, hogy a külkereskedelmi szakon növelni i kellene a képzési időt* Azt kall éppen megvitatni, hogy nol v«*n erre szükség.

forgács Tibor* Logic« a dolog úgy néz ki, fcftgj utoljára alakítsuk ki a szervezetet, .mégis elsősorban a szervei'étről kell beszélnünk, mert az sok mindent megnaturoz.

A kérdés az, hogj <* JÍBJ«b«E J«l«nl.gi sa«v.a.t. aUaUas-« arra, hogy a megfelelő irányba menjumc* Mindenki tlot« vil^gOJ, hogy az uj gazdasági vezetési andsser a- t jelenti, nogy végre a súly áttevődik a konkrét termelő, illetve a forgalmi folyass tot végző vállalatokra, szemben a ré^i rossz gyakorlattal, amikor az irányitő szerv volt a döntő és emiatt szükségszeruen bi&okratikussáf lett a közgazdász munkája, ez pedig uzt & követelményt vonja maga után a képzésben, áogy szemben mult- X, amikor közgfcsdas gi vezetőket képeztünk, aciktobb-k^ysebb gyakorlati idő útin valamilyen vezető funkcióba merültek, most e. vállalatok részére képezzünk olyan vezetőket, ski-i. a vállalat *srf~*tfv tevékenységét kép* ek Irányítani, a kar, szak probléma» [17 -árul itt fel. Ha a vállalatok számára akarunk képezni