Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/2
1990. június 21. - 1. A felsőoktatás átalakulása - 2. Személyi ügyek - 3. Szóbeli tájékoztató az operatív tantervvel kapcsolatban - 4. Arany, gyémánt, vas és rubindiplomások. - 5. Egyebek
, ,uiuv 6u>u.i iiu>u.,n, u.iu)u 'iu műm imun i m.5 - aii y a iw. auiuuuiu 1 Cl M.'oktatási intézményekben meglevő értékekre, törekvésekre. n) Egy radikális átalakulás szükséges, s erre is vonatkozik a jelen javaslat. Ezt azonban minden bizonnyal csak fokozatosan lehet és szabad végrehajtani. A fokozatosságot a stabilitás igénye indokolja: a működőképesség, a képzés folyamatossága, a felsőoktatás társadalmi súlya nem kerülhet veszélybe. Az átalakulás időtávja intézméznyenként változó, a meglévő értékekre alapozva már fél év.ized alatt jelentős eredmények valószínűsíthetők, ugyanakkor az átalakulás évezredfordulóra történő teljes végrehajtása tűnik csak reálisnak. Erre az időtávra tekintettel kel! fokozatosan megteremtem az intézményi átalakulások részletes kidolgozásának és módszeres bevezetésének szervezeti és irányítási-személyi feltételeit. Nincs ok és lehetőség arra, hogy a magyar felsőoktatásban valamennyi tanszékvezetőig bezáróan sietős személycserékre kerüljön sor, ez káros zavarokat idézhetne elő az intézmények működésében és esetenként a szakmai, vezetési kompetencia romlásához is vezetne. Anarchikus állapotok előidézése helyett egy pozitív, átalakulás célkitűzésektől vezetett mozgalom kibontakoztatására van szükség, amelyben helye van minden szakmailag felkészült, kreatív, vezetésre és kooperációra képes, az átalakulás szellemével azonosuló vezető oktatónak, kutatónak, felsőoktatási tisztségviselőnek is. Természetesen egy ilyen európai perspektívájű, átgondolt, az intézményi autonómiára építő megújítás folyamatában kihullanak a rostán a szakmailag inkompetens, passzív, pusztán pozícióikba kapaszkodó "felsőoktatási káderek". Az átalakulások céljainak, lépéseinek meghatározását az 1990. júniusára tervezett felsőoktatási fórum hivatott elvégezni, ez ad támpontokat az intézményekben és országosan, összerendezetten lezajló lényeges változtatásokhoz. LII. AZ ÁTALAKULÁS BEVEZETÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI A korábbiakban megfogalmazott helyzetértékelés, célok és alapvelvek alapján, valamint a felsőoktatás jelenlegi helyzetéből kiindulva, a felsőoktatás átalakulására vonatkozó konkrét javaslatok - legalábbis mint vitapontok - fogalmazhatók meg. E javaslatok számbavételekor nem törekedhettünk teljességre: csak néhány, a felsőoktatás fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú területen írtuk le az alapelvekből és a feltételekből levezethető, illetve a viták során felmerült alternatívákat. 1. A tudományművelés és -átadás tartalmi követelményeinek a felsőoktatás irányítási és szervezetrendszere csak akkor felelhet meg, ha kiindulópontja az autonómia elve. Ennek birtokában, az oktatás és kutatás szabadsága révén tud az akadémiai szféra (vagyis a tudomány fejlődését szolgáló kutatásokat végző felsőoktatási és kutató intézmények köre) megfelelni a társadalmi igényeknek. a/ Az intézmények oktatási és tudományos programjainak, diploma -követelményeinek, munkáltatói és felvételi politikájának kialakítása az önkormányzat kizárólagos jogköre (törvényességi felügyeletet az alkotmánybíróság gyakorol). Az intézményi vezetőket az önkormányzat választja, az államfői legitimáció csak szimbolikus. Az intézmény önállóan gazdálkodik, létesít tudományos és gazdasági kapcsolatokat (pénzügyi felügyeleti joga a számvevőszéknek van). Az ingatlanok, vagyonok és vagyonrészek önkormányzati tulajdonban vannak, alapítványi kezelésűek. b/ Az illetékes minisztériumnak belföldi és nemzetközi menedzser-feladata van, gondoskodik az állami prioritások érvényesítéséről, közreműködik a törvényi szabályozás kialakításában. Magára vállalja az országos és koordinatív jellegű szevezési feladatok technikai-infrastruktúrái is-financiális bázisának biztosítását, valamint a nemzetközi ekvivalenciák megteremtésével összehangolja az intézmények tevékenységét. i 8
