Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/2

1990. június 21. - 1. A felsőoktatás átalakulása - 2. Személyi ügyek - 3. Szóbeli tájékoztató az operatív tantervvel kapcsolatban - 4. Arany, gyémánt, vas és rubindiplomások. - 5. Egyebek

nayymciicmx;u t.MiKKciu a megujuiasra, a Kapacitasok atcso[X>rtosí t ására való készség. Az universitas jellegüket elveszített, a tudomány műveléséről a tananyagok tanítására orientált egyetemek bel- és külföldi vonatkozásban egyaránt gyakorlatilag elszigetelten működnek (sőt legtöbbször az intézményeken belül, a karok és az intézetek, a tanszékek között is hiányzik az érdemi együttműködés), ezért sem alakulhatott ki a fejlődést ösztönző versenyhelyzet. A fejlődés és az eredményes működés alapfel tételeit jelentő, hagyományosan egyetemi felhatalmazásoktól és feladatoktól (a tudományos minősítéstől, az alapkutatások végzésétől, a doktoranduszképzéstől) megfosztott felsőoktatásunk létszámarányait, struktúráját, működési módját tekintve kirí azon országok közül, amelyekhez való csatlakozást célként kitűztük. Ugyanakkor felsőoktatásunkban fennmaradtak ill. képződtek igen színvonalas iskolák, amelyekre és a nemzetközi együttműködésre alapozva egy felsőoktatási átalakulás megvalósítható. A magyar felsőoktatás válságba került, amely éppúgy színvonalbeli, morális, mint anyagi, finanszírozási természetű. Az intézmények a működésképtelenség felé sodródnak. A jelenlegi és a prognosztizálható gazdasági helyzetben nem várható a költségvetési támogatás olyan mértékű emelése, amely egy ilyen gazdaságtalanul működő, rugalmatlan, extenzív fejlődésre orientált rendszert a fejlődés pályájára vinne. Misrészt a követelmény-támasztás nélküli, a struktúra korszerűsítéséhez nem kötött támogatás-növelés konzerválná a jelenlegi helyzetet. A gazdaságban lejátszódó folyamatok, a tőke-importot kísérő technológia import, aK + Feredmények piacának nemzetközivé válása pedig beszűkíti a felsőoktatás pótlólagos forrásait, amelyek megszerzése érdekében intézményeinkés oktatóink sokszor alapfeladataik háttérbe szorulását és hibás értékrendet eredményező, alacsony hatékonyságú munkát végeznek. (A pótlólagos források megszerzéséért végzett, az amortizáció felélését eredményező közvetlen gazdasági célú kutatás, fejlesztés eredményei általában nem publikálhatók, ami éles ellentétben áll az egyetemi, akadémiai kutatások nyíltságának alapvető elvével, veszélyeztetve ezáltal kapcsolódási lehetőségeinket.) A közeljövőben a felsőoktatással szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelmények növekedése várható. Nem tartható fenn tovább á'hibásan működő kiválasztási módszerre épülő, szűkkeblű és az ország pozícióit hosszú távon ellehetetlenítő beiskolázási eljárás. A felsőfokú képzésben való részvétel az előírt előtanulmányokkal rendelkezők számára állampolgári jog, aminek érvényesülését lehetővé kell tenni. Lényegesen, kétszeresére (a középfokú oktatás fejlesztése után háromszorosára) kell növelni elsősorban az egyetemek nappali tagozatain az adott korosztályokból a beíratkozók arányát. Ugyanakkor az évszázad végéig a demográfiai hullám (1993 és 98 között 1985-höz képest átlagosan 32 %-kal) növeli a 18 éves korosztályok létszámát. Fentiekből adódóan jelentősen, többszörösére kell növelni elsősorban az egyetemisták szániát. A beválás a felsőoktatáson belül dőljön el. Jelenleg egy magyar fiatal továbbtanulási esélye egyetemek nappali tagozatain a fejlett ipari országok fiataljai esélyének 1 /4-115-t. Az egyre inkább a szellemi munka értékteremtésére orientált társadalmak között elveszítjük versenyképességünket, ha a szellemi munkát végzők között a magasan képzettek aránya azokénak tört része. A nyelvi elszigeteltség nem teszi lehetővé az "értelmiségi importot", sőt jelentős "exportot" is figyelembe kell venni. Egy viszonylag gyors fejlődési pályán haladva tervezzük modernizálni társadalmunkat. Egy fejlett Magyarország elegendő létszámú és megfelelően felkészült értelmiségét a képzés nagy időállandója következtében most kell kiképezni vállalva ennek áldozatait és feszültségeit. Utóbbiak a munkaerőpiac r.emzetköziesedésébe való bekapcsolódással csökkenthetők, ha nyelveket beszélő, megfelelő szinten elismert diplomával rendelkező értelmiségieket képezünk. A mennyiségi növekedéssel párhuzamosan a követelmények növekedéséből adódóan emelni kell az egyetemi képzés színvonalát: a szakmai és az általános műveltség szintjét, a nyelvtudást, fejleszteni kell a diplomások habitusát, innovációs készségét.