Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/2

1990. június 21. - 1. A felsőoktatás átalakulása - 2. Személyi ügyek - 3. Szóbeli tájékoztató az operatív tantervvel kapcsolatban - 4. Arany, gyémánt, vas és rubindiplomások. - 5. Egyebek

IV 11. wi jmi^uj ij(,jíviviiii » vy.u.n Iijjtvum """ÍJ ^IWICI " jesztést:"A felsőoktatási reform európai integrációjával összefüggő feladatai" és a "Vitaindító reformkoncepció a felsőoktatásról" című anyagot. Az előzőt a Rektori Konferencia felkérésére annak Nemzetközi Bizottsága terjesztette elő, az utóbbit az Országos Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetség (OFÉSZ) javaslatára vitatta meg az Egyetemi Fórum. A szekcióülés alapján a II. Oszágos Egyetemi Fórum az alábbi állásfoglalást fogadta el: "...a felsőoktatás alapvető szerepet játszik a társadalom, a gazdaság modernizálásában, az értékek gyarapításában és továbbadásában, valamint hazánk európai integrációs folyamatokhoz való csatlakozása feltételeinek megteremtésében. Ezt a felelősséget átérezve elodázhatatlannak tartja a magyar felsőoktatás radikális átalakítását. Az autonómia és a kompetencia elvéből kiindulva [a Fórum] kezdeményezi és támogatja e haladéktalanul megindítandó és fokozatosan végrehajtandó átalakulás végigvitelét. Ebben az átalakulásban... a magyar felsőoktatás évszázados hagyományai és az integrálódó európai felsőoktatás követelményei alapján az európai egyetemek Magna Chartájában foglalt elveket tartja irányadónak. Az átalakulás fontos alapelveként [a Fórum] leszögezi, hogy a felsőoktatás a tudomány logikája szerint felépülő és működő intézményrendszer, amely a társadalmat az autonómia, az oktatás és a kutatás szabadsága révén képes hatékonyan szolgálni... I. A FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKULÁS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KIINDULÓPONTJAI Hazánk történeti esélye ma az, ha újra a világ fejlettebb részéhez kapcsolódik. Az EGK országok integrációja egyedülálló kihívást és vissza nem térő lehetőséget jelent számunkra a nyugat-európai országok közösségébe történő beilleszkedésre. Az EGK integrációja következményeként mindössze két lehetőség között választhatunk: a gyors perifériára kerülés, a teljes leszakadás vagy az együttműködés," az alkalmazkodás, a kapcsolódás fejlődést ígérő útja között. Ahhoz, hogy az utóbbi úton járhassunk, elegendően nagy számú, magasan képzett, európai összefüggésben gondolkodni, egy demokratikus társadalmat felépíteni és irányítani képes értelmiségire van szükségünk. Hazánk felsőoktatására két, egymással szorosan összefüggő feladat hárul: a társadalmi, gazdasági lemaradásunk felszámolásához szükséges szellemi feltételek megteremtése és az integrációs folyamatok megalapozása. A felsőoktatás e megnövekedett szerepének azonban csak akkor tud eleget tenni, ha egy fokozatosan, de következetesen végrehajtott radikális átalakulás útjára lép. Enélkül nemcsak az európai fejlődéstől marad el, de a hazánkban lejátszódó folyamatokból, változásoktól is kiszakad, elveszíti jelentőségét, veszélyeztetve ezzel hazánk előbbrejutását. Az elmúlt egy-két évben nemcsak a felsőoktatás diagnózisa fogalmazódott meg, de széles körben leszűrődött az a tapasztalat is, hogy egy sok tekintetben hibásan működő rendszer részelemeinek javítására irányuló, önmagukban helyes elgondolások, határozatok nem hozzák meg a várt-eredményt. Ezért kapott hangsúlyt egy gyökeres változás szükségessége. A fejlett világban, de különösképpen Nyugat-Európában felerősödő kooperációs, integrációs folyamatok és a hazánkban lejátszódó demokratizálódási, átalakulás folyamatok időbeni egybeesése egyedülállóan kedvező helyzetet teremt egy. átfogó felsőoktatási átalakulás számára. A felsőoktatásban a negyvenes évek végén végbement torzító változások, és a fejlett ipari országok felsőfokú képzésében lejátszódó fejlődési folyamatoktól való elszakadás miatt gyöngültek a minőségi követelmények teljesülését biztosító automatizmu2