Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1989-1990/1

1989. november 15. - 1. Javaslat a posztgraduális képzés fejlesztésére, koncepciójára, szervezeti rendszerére. Előadó: Hámori Balázs - 2. A főiskolai ágon folyó képzés indításával - a II. évfolyam utáni szakképesítéssel - kapcsolatos feladatok Előadó: Kovács Sándor - 3. A szervezeti és működési szabályzat változásai. Előadó: Kupcsik József - 4. Egyebek

- 10 ban. Hosszú távon el kell szakadnunk attól a gyakorlattól, hogy a graduális képzés némileg lazitott-higitott változatát alkalmazzuk a posztgraduális kurzusokon. 5) E képzési alrendszer kihasználása az egyetem szellemi és anyagi erőforrásainak gyaraoitás

gra. A hallgatók gyakorlati ismereteinek szisztematikus bekapcsolása az egyetem képzési programjainak fejlesztésébe, a graduális hallgatóság oktatásába, a tanszékek szakmai feladatainak megoldásába - egyfajta "holdudvar" kialakitása a tanszékek körül a posztgraduális hallgatókból - elsősorban a doktori cselekmények és a vezetőképzés résztvevőiből. A hallgatókon keresztül eleven kapcsolat a vállalati-intézményi szférával. A posztgraduális kurzusokon keletkező jövedelmek egy részének "átforgatása" az egyetem általános fejlesztésére. 6) Versenyszellem és versenyhelyzete

k mind a hallgatók között, mind az oktatók körében, mind a posztgraduális képzésben érdekelt külső intézményekkel. Pályázati formák alkalmazása /például azonos tárgyak programjára, tananyagokra stb. Szisztematikus teljesítményértékelés. 7) Tanszékközi ás intézményközi kooperáci

ó. A posztgraduális képzés jó alkalmat teremt a tanszékek merev elkülönülésének oldására, a több tanszék által menedzselt közös tárgyakkal, a különböző tanszékek tárgyai , közö11 tartalmi és módszerhgveVt. tani konzisztencia követelmények/T Ugyanebben az irányban hatnak az intenziv külkapcsolatok,a külföldi intézményekkel való együttműködés is, amelyet többnyire szintén a különböző tanszékek "közös vállalkozásai". Mindezen alapelveket szem előtt tartva az egyes képzési formák, illetve kurzusok megtervezésekor célszerű a következők szerint eljárni: A képzési célt a gyakorlatban felmerülő igények alapján egyegy hozzáértő szakbizottságnak kell definiálnia. A képzési cél meghatározása egyben lehetővé teszi azoknak az ismeretköröknek