Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. március 3. - 1. Személyi ügyek - 2. Egyebek

- 2 musok kialakítására, a különböző tanácsok, bizottságok működési formáira, a létszámigényekre és igy tovább. Ez utóbbi feladatokat azonban, ugy véljük, nem a koncepció véglegesítése előtt, hanem csak azután lehet elvégezni, jelentős szerepet hagyva abban a leendő uj szervezeti egységek résztvevőinek és a gyakorlat próbájának egyaránt. A SZERVEZETI FEJLESZTÉS ALAPELVEI A szervezetet nem önmagáért vagy valami homályosan elképzelt távlati/elvi modell elérése céljából kívánjuk átalakítani, hanem azért, mert alapvetően megváltozott és változik a képzés rendje. Egy olyan nagyobb szabású szervezeti átalakításnak, amely a jelenlegi tanszéki, intézeti strukturát is jelentősen érintené, nincsenek adva a feltételei. A jelenlegi körülmények között egy ilyen átalakítási kísérletnek a tartalmi munka látná kárát. Véleményünk szerint a képzéskorszerüsités sikerét az oktatás-nevelés tényleges belső tartalmi átalakulása minősiti, ezért a folyó munkálatok középpontjába' a tananyag-kidolgozást, -fejlesztést állítjuk és a szervezeti kérdéseke

t a tantervbe beépített, oktatási-fejlesztési együttműködést alátámasztó, vezetési-koordiná-ciós feladat m

egoldásaként kezeljük. Az egyetemünkön folyó képzést - különösen az alapozó években döntően a tömegszerü

, általában pedig a szakértelmiség

i képzés igényei szerint alakítottuk ki. /E mellett kell keresnünk a szűkebb körű elitképzés megvalósításának lehetőségeit./ A szakértelmiségi képzés meghatározott és szorosan egymásra épülő ismereteket és az adott képzési irány /diploma/ tartalmát jelentő tudás és készségek elsajátíttatását feltételezi. E miatt általában is, de a tartalmában, felépítésében és oktatási/számonkérési módszereiben egyaránt uj tantervre való átállás szakaszában pedig különösen szükség va

n megfelelő koordinációra.