Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1986-1987

1987. május 28. - 1. Tanulmányi és vizsgaszabályzat - 2. Szervezeti és működési szabályzat véglegesítése - 3. Tantervi változtatások - 4. Iratkezelési szabályzat - 5. Aranydiplomák odaítélése - 6. Doktori ügyek - 7. Egyebek

tanult ismereteket alkalmazni tudja. /2/ Az államvizsga főbb típusai: a/ a hallgató (jelölt) a szakdolgozat megvédésétől elkülönítetten, a tantervi irányelv által előírt tantárgyakból államvizsgát tesz, b/ a hallgató (jelölt) az állami vizsgáztató bizottság előtt védi meg a szakdolgozatát, és a tantervi irányelv által előírt tantárgyakból államvizsgát tesz, c/ a hallgató (jelölt) az állami vizsgáztató bizottság előtt védi meg szakdolgozatát, és felel az államvizsga követelményeként meghatározott - a szakdolgozathoz kapcsolódó - témakörökből. /3/ Az államvizsga követelményeit, a számon kérendő témakörök tematikáját, annak szakirodalmi megjelölésével együtt közzé kell tenni. IM Az államvizsgának részben vagy egészben szóbelinek kell lennie, az államvizsga több részből is állhat, és gyakorlati részt is magában foglalhat. /5/ Államvizsga a felsőoktatási intézmény (kar) vezetője által meghatározott államvizsga-időszakban tehető. Több részből álló államvizsga esetén a szabályzat állapítja meg az egyes vizsgák közötti felkészülési idő legrövidebb tartamát. /6/ Az államvizsgát a végbizonyítvány megszerzését követő három éven belül kell letenni. /Sz/ ll/ Az Egyetemen alapvetően a 121 bekezdés b/ pontjában jelzett államvizsgatípus szerepel azzal, hogy a vizsgáztatás elsődleges célja a jelölt komplex szakismeretének, általános közgazdasági jártasságának a megállapítása. /Sz/ /8/ Az államvizsga-időszakokról az operatív tanterv rendelkezik. Az államvizsga követelményének és lebonyolítási rendjének ismertetése végett a végzős hallgatók részére - legkésőbb az utolsó félév elején - a szakvezető tanszékek államvizsga-tájékoztatót adnak ki. Ez - többek között - tartalmazza a szakdolgozat elbírálásának szempontjait, a komplex államvizsga követelményeit, az államvizsgán számonkérendő témakörök tematikáját, annak irodalmi megjelölésével együtt. /Sz/ /9/ Államvizsgára az a jelölt bocsátható, akinek a szakdolgozatát minckét bíráló legalább elégségesre minősíti. /Sz/ /10/ Ha a szakdolgozat mindkét bíráló szerint "elégtelen", a jelölt nem Ooqsátnatc államvizsgára. Erről a hallgatót - legkésőbb az államvizsgára való bocsátása előtt - értesíteni kell. El nem fogadott szakdolgozat esetén - a bírálatok figyelembevételével - a szakvezető tanszék cíönt arról, hogy a téma változatlan maradjon-e, illetve a jelölt új témát válasszon és dolgozzon ki. /Sz/ /ll/ Abban az esetben, amikor a szakdolgozatot az egyik bíráló elégtelenre minősíti, a másik viszont elfogadásra javasolja, harmadik bírálónak kell kiadni. - 71 /3/ Ha a hallgató az engedélyezett párhuzamos képzés (12. §) vagy áthallgatás C13. § 121 - /3/ bek.) kovetkezteben a kötelező foglalkozáson nem tud részt venni, a szabalyzatnak lehetővé kell tennie, hogy a/ teljes, vagy részleges felmentést kaojon a tantárgy kötelező foglalkozásai alól, de az oktatási időszak elismerésének egyéb feltételeit mindkét esetben teljesíteni kell, b/ kérelmére egyéni tanulmányi rend alapján tanuljon. /Sz/ A/ A tanterv a szemináriumi és gyakorlati foglalkozásokon való kötelező részvételt - ideértve a nyelvi órákat és a szakmai gyakorlatot is - írhatja elő. /Sz/ /5/ A foglalkozásakon való részvétel ellenőrzését, a hiányzás igazolásának módját, és a pótlás feltételeit a tanszékvezető állapítja meg. /Sz/ /6/ Az előadásokon való jelenlét nem ellenőrizhető, de az előadások anyagát a vizsgákon számon kell kérni. /Sz/ 111 A kötelező foglalkozásokról való távolmaradást a hallgatónak - az akadály megszűnését követő foglalkozáson - az oktatónál igazolnia kell. /Sz/ /8/ Igazoltnak tekinthető a kötelező foglalkozásokról való távolmaradás, a vizsgán való meg nem jelenés, illetve az előírt feladatok határidőre történő elvégzésének elmulasztása akkor, ha a hallgatót kötelességének teljesítésében betegség, vagy egyéb elháríthatatlan ok akadályozta. Betegség esetén igazolásul SZTK körzeti orvos, rendelőintézet, kórház (klinika), vagy gondozóintézet által szabályszerűen kiállított orvosi bizonyítvány fogadható el. /Sz/ /9/ Hiányzás esetén, ha a pótlás lehetséges, azt biztosítani kell. Szeminárium vagy gyakorlat esetében tárgyanként két alkalomnál több igazolatlan távollét az aláírás megtagadásával jár. /Sz/ /10/ Amennyiben a hallgató - igazoltan - többet hiányzik, mint az adott gyakorlatra megállapított hat heti összóraszám, a pótlásra csak kivételes méltánylást érdemlő esetben van mód. /Sz/ /ll/ Érvényteleníteni kell a félévet, ha a hallgató a foglalkozásokat hat héten keresztül - bizonyíthatóan - nem látogatja. /Sz/ /12/ Fenti szabályok nem érintik az egyéni tanulmányi rend engedélyezésénél biztosított jogokat. /Sz/ /13/ A /3/ és a /10/ bekezdésben említett esetekben a döntés a tanulmányi bizottság joga. A tanulmányok kérelemre történő megszakítása 8. § /l/ A tanulmányok kérelemre történő megszakítása évhalasztással vagy évkihagyással történhet. - 31 -