Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1986-1987

1987. május 28. - 1. Tanulmányi és vizsgaszabályzat - 2. Szervezeti és működési szabályzat véglegesítése - 3. Tantervi változtatások - 4. Iratkezelési szabályzat - 5. Aranydiplomák odaítélése - 6. Doktori ügyek - 7. Egyebek

amely a választás határidejének megjelölése mellett a hallgatói létszám limitálását jelentheti. Tájékoztatás a követelményekről 6. § /l/ A felsőoktatási intézmény a szabályzatban rendelkezik arról, hogy a hallgatók kellő időben és módon tájékoztatást kapjanak a jogaik gyakorlásához és a hallgatói, illetőleg a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges tudnivalókról. /2/ Ha az oklevél minősítésébe valamelyik tantárgyból szerzett érdemjegy beszámít, a tantárgy oktatásának megkezdése előtt erre a hallgatók figyelmét fel kell hívni. /Sz/ /3/ A tanszékvezetők* közreműködésével a dékánok gondoskodnak arról, hogy a hallgatók a beiratkozást megelőzően elegendő tájékoztatást kapjanak a tantárgyak felvételéhez szükséges tudnivalókról, ismerjék az órarendet, valamint a tantárgyi és vizsgakövetelményeket; biztosított legyen tananyagellátásuk. A szorgalmi időszak kezdetén a félévi programot ismertetni kell. /Sz/ /4/ Minden félév szorgalmi időszakának kezdetekor a karok bekérik a félévben megírásra kerülő zárthelyi dolgozatok tervezett időpontjait, amelyeket a hallgatók tanulmányi terhelésének egyenletesebbé tétele érdekében a dékáni hivatalok egyeztetnek és szükség esetén - az érintett tanszékkel konzultálva - 2 héten belül módosítanak. Ezt követően a hallgatók tájékoztatása szükséges. /Sz/ /5/ A dékánok - együttműködve a rektori hivatallal - valamennyi tagozaton az I. évfolyamra beiratkozott hallgatók rendelkezésére bocsátják a hallgatók jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos egyetemi szabályzatokat. /Sz/ /6/ A szabályzatok megváltozása esetén az információ folyamatosságának biztosítása a felső évfolyamosoknál is szükséges. Részvétel a foglalkozásokon 7. § /l/ Azokat a tanulmányi foglalkozásokat, amelyeken a hallgató részvétele kötelező, a tanterv határozza meg. /2/ A jelenlét ellenőrzésének és a hiányzás igazolásának módját és idejét, a pótlás körülményeit, valamint az igazolt és igazolatlan hiányzás következményeit a szabályzat határozza meg. * A tanszék, tanszékvezető elnevezés a továbbiakban minden oktatási egységre (például intézet) vonatkozik. - 10 /Sz/ /12/ A szakdolgozat benyújtásának ic ontját, a szóbeli államvizsgára bocsátás tényét, illetve az államvizsga folytatásának megtagadását a jelölt leckekönyvébe be kell jegyezni. Az állami vizsgáztató bizottság 29. § /l/ Államvizsgát az állami vizsgáztató bizottság előtt kell temi. /2/ Az állami vizsgáztató bizottság elnökét - az intézményi tanács egyetértésével - és a bizottság tagjait a felsőoktatási intézmény vezetője egy-három évi időtartamra bízza meg. /3/ Az állami vizsgáztató bizottságnak az elnökön kívül kettő-hat tagja van. Az elnök a szakterület elismert külső szakembere, illetőleg a felsőoktatási intézmény tanára vagy docense lehet. A bizottság tagja kivételesen adjunktus is lehet. /A/ Az állami vizsgáztató bizottságot úgy kell összeállítani, hogy tagjai között lehetőleg külső szakember is legyen. /5/ A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai osztályozzák, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dont. /6/ Az államvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. /7/ Az államvizsgák tapasztalatairól az állami vizsgáztató bizottság elnöke tájékoztatja a felsőoktatási intézmény vezetőjét. /Sz/ /8/ Az Egyetemen az állami vizsgáztató bizottság az elnökön kívül két tagból áll. A megbízás egy évre szól. /Sz/ /9/ A bizottságok összeállítására a szakvezető tanszék tesz javaslatot a dékánnak, a szakszemináriumokért felelős tanszékek véleménye, a szakdolgozatok témaköreinek csoportosítása alapján. /Sz/ /10/ A dékánok a megbízásra vonatkozó előterjesztésüket minden év november 15-ig juttatják el a rektorhoz. /Sz/ /ll/ A már jóváhagyott névsorból a bizottságok személyi összetételét úgy kell kialakítani, hogy abban az adott szakterületet legjobban ismerő belső és külső szakemberek vegyenek részt annak érdekében, hogy az állami vizsgáztató bizottságok a jelölt felkészültségét a komplex követelményeknek megfelelően tudják felmérni és értékelni. Az államvizsga eredménye 30. § /l/ Az államvizsga eredményét az államvizsgán elért érdemjegyek és a szakdolgozat osztályzatának egyszerű számtani átlaga adja. A szakdolgozat osztályzatát súlyozottan is figyelembe lehet venni. - 31 -