Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1986-1987

1987. május 28. - 1. Tanulmányi és vizsgaszabályzat - 2. Szervezeti és működési szabályzat véglegesítése - 3. Tantervi változtatások - 4. Iratkezelési szabályzat - 5. Aranydiplomák odaítélése - 6. Doktori ügyek - 7. Egyebek

II. fejezet A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A tanév időbeosztása 4. § /l/ A teljes képzési időn belül az oktatási időszakokat (tanéves, féléves, évharmados, vagy más időegységes rendszerben) a tanterv határozza meg. /2/ Az oktatás megkezdésének időpontját, a szorgalmi időszak és a vizsgaidőszak időtartamát - a tanterv alapján - tanévenként a felsőoktatási intézmény vezetője határozza meg. /3/ A foglalkozások (tanórák) időtartamát a szabályzat határozza meg. /4/ A felsőoktatási intézmény (kar) vezetője tanévenként legfeljebb hat nap tanítási szünetet engedélyezhet, ezen kívül március 15-e és március 21-e tanítási szünet. /Sz/ /5/ Egyetemünkön általában a tanév őszi és tavaszi félévből áll: - az őszi félév szeptemberben, - a tavaszi félév februárban kezdődik. A tanév időbeosztásáról a rektor rendelkezik. /Sz/ /6/ Az egyes félévek legalább 14 hét szorgalmi időből és 5 hét vizsgaidőszakból állnak. /Sz/ 111 Az utolsó félévet úgy kell befejezni, hogy az első államvizsga-időszak a 9 féléves képzés esetén februárban, a többi szakokon július első felében megtartható legyen. /Sz/ /8/ A foglalkozások időtartama (előadás és gyakorlat) egyaránt 45 perc. Előadásokból max. 2 óra, szemináriumból és gyakorlatból max. 3 óra tartható egyben. Ettől eltérő esetekről az operatív tanterv tárgyalása során az egyetemi tanács rendelkezik (kivételt képezhetnek például a kihelyezett tagozatok foglalkozásai). /Sz/ /9/ A rektor által engedélyezett legfeljebb hat nap tanítási szünet pontos dátumát az operatív tanterv tartalmazza. /Sz/ /10/ A nyári szünet egy részét (legfeljebb 4 hetet) a tantervben is rögzített, a képzéssel összefüggő elfoglaltságra (szakmai gyakorlatra) igénybe lehet venni. /Sz/ /ll/ A kari órarendek összeállítása során (különböző rendezvények céljára) biztosítani kell, hogy hetenként egy alkalommal délután (csütörtökön 14 órától) a nappali tagozaton tanrendileg kötelező foglalkozás ne legyen. - 8 államvizsga letétele nem engedélyezhető. Az oklevél 32. § /l/ A sikeres államvizsga alapján az intézmény a jelölt számára a szakképesítés megjelölését is tartalmazó oklevelet állít ki. Az oklevelet az állami vizsgáztató bizottság elnöke (tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a vizsgabizottság egy tagja), továbbá a felsőoktatási intézmény vezetője írja alá. /2/ Az oklevél minősítését az államvizsga erectnényének, valamint a szigorlatok, továbbá az egyes intézmények (karok) tantervében ilyenként meghatározott egyéb vizsgák egyszerű számtani átlaga adja. /3/ Az oklevél minősítésénél az erednénytelen vizsgák osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni. /4/ A /2/ és a /3/ bekezdés szerint kiszámított átlagerecknény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: 4,51 - 5,00 3,51 - 4,00 2,51 - 3,50 2,00 - 2,50 /Sz/ /5/ Az oklevelet magyar nyelven kell kiállítani, amelyhez a külföldiek számára idegen nyelvű betétlap csatolható. A kitüntetéses oklevél 33. § Kitüntetéses (vörös) oklevelet kap az, aki az államvizsga minden tantárgyából jeles eredményt ért el, szakdolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 3,51, továbbá osztályzatai között közepesnél alacsonyabb nincs. kiváló jó közepes elégséges - 31 -