Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1986-1987

1987. március 16. - 1. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata - 2. Előterjesztés a jogász-közgazdász képzés beindítására - 3. Az Egyetem Kollégiumi Szabályzata - 4. Egyebek

oktatási intézmények előkészítésben résztvevő KISz képviselőinek az álláspontját. Egy másik hasonló jellegi! koordináció zajlott le a Művelődési Minisztérium irányításával nem olyan régen Pécsett a rektori értekezlet foglalkozott a Szervezeti és Működési Szabályzat kérdésével. Egyik mintaként a mi tervezetünknek részletesebb értékelésére vitájára került sor ezen az értekezleten. Valójában mi az egyetemi munkálatok során töbBféle tipusu működési szabályzat készült , az egyik tipus amelyik tulajdonképpen egy reádkivül szűkre xxxtetatt szabott egyértelműen rendeletkez kapcsolódé tömör szabályzat-tipus olyan egyetemre jellemző ez, ahol az egyetemi működési szervezeti szabályzathoz kari szabályzatok kapcsolódnak, amelyek valójában a működés részleteit tovább finomítják. A másik tipus és ennek a típusnak a legjobb képviselőjeként emelik ki a mi anyagunkat a minizstérium képviselői, ahol valójában egy viszonylag centralizált egyetemről van szó, tehát olyan szituációról, egyetemi szinten kell a müköfás bizonyos részleteit ínn elrendezni, ami azt jelenti, hegy műfajilag ezek a szabályzatok részletezőbbek, hosszabb terjedemüek és tulajdonképpen ilyen wttwíi szituációban kari működési szabályzatokra nincs is szükség. Ha valaki az ELTE működési szabályzatát a kezébe veszi, akkor egy teljesen más tipusu dokumentumot lát, mint a mi szabályzatunk, ez nem azért van, mert ők rmsszul, vagy mi rosszul oldottuk meg a feladatokat, hanem áppen az oktatási törvény szellemében az eltérő feltételrendszer kifejezésre jut az egyetemi szintű szervezeti és működési szabályzat konkrét megjelenésében. Ezen az egyeztetésen napirendre került a mi szervezeti és működési szabályzatunk. Ugy tűnik, hegy elismerően nyilátkoztak a Nagy Tibor Gyula elvtársék az eddigi munkáról, persze a vitás kérdésekkel együtt. Ezek után tehát akkor én majd átadom a szót Kupcsik elvtársnak, az szeretném aláhúzni, ugy érzem, hogy magának a dokumentum koncepcionális vitájára nem feltétlenül szükséges ma sort keríteni a mai délutánon, hiszen nagyon sok minden már e tekintetben elhangzott és azt hiszem, hegy iker végezzük jól a munkánkat, hogyha a miilékelt előterjesztésben kiemelt kirtikus pontokra koncentrálunk és ezekben a kritikus pontokban döntést is hozunk és ezzel együtt fogadjuk el az egész szervezettel kapcsolatos határozati javaslatot. Itt tudatosan nem azt mondom, hogy a szervezeti szabályzatot, hiszen nyilvánvalóan, ha ezekben a pontokban döntünk, akkor korábbi javaslat fi-