Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1985-1986/1

1986. február 17. - 1. Személyi ügyek - 2. Irányelvek az új tanterv kialakításához - 3. Egyebek

- 11 Kiemelte, hogy az alapozásnál nem az interdiszciplinaritásra, hanem éppen a diszciplináris tisztaságra van szükség, mivel előbbi nincs megalapozva. A kezdés utáni azonnali specializálódás, száttagolás és interdiszciplinaritás nem szerencsés, erre csak az alapozás után kerülhet sor. Nem világos a jog helye és szétosztásának elve a különböző ismeretkörök be. Nem érthető, miért a A. sz, ismeretkörben van a jog, s miért maradt ki a 3. számúból. Az 5, számú is elképzelhetetlen jogi ismeretek nélkül. Félő, hogy ez a szétszórtság a gazdasági jog szétverését jelent heti. F e r e n c z Gábor alapvetően egyetért az anyaggal. Tisztán kellene láttatni a kétszintűség kérdésében, mindenkinek lehetővé kell tenni azt hogy bekerülhessen az egyetemi elágazásba, ha a követelményeknek megfelel, nem szabad relativ arányokat felállitani, hanem kritériumokat megállapítani. A személyi összetételről szólva két további javaslata volt? Branyiczki Imrét a 3-4. sz., és Balta Csabát a 10. sz. szakbizottságba. T i m á r János: A kétszintű képzés - mindenféle ideológiai tartalomtól mentesen - áttérést jelent a porosz-orosz tipusu oktatási i rendszerről az angol-szász rendszerre. Utóbbi sokfokozatú, strukturáltabb képzést jelent, ahol a strukturáltság elsősorban vertikális, és nem horizontális, ami rugalmasságot, a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás lehetőségét biztosítja. Ez az egyetemi rendszer kettős célú, üzemgazdászokat és közgazdászokat képez, ahol az egyetem presztízsének, tekintélyének növelését utóbbi biztosítja. Az alsó szinten kilépők arányát nem tudjuk megbecsülni, de a továbblépést mindenki számára nyitva kell hagyni és elsősorban a magas követelmények támasztásával kell szelektálni. A szakok kibocsátási arányát nem is lehet és nem is kell megtervezni; tervezési zsargonnal szólva csak a "pacni" tervezhető megfelelő biztonsággal.