Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1985-1986/1

1986. február 17. - 1. Személyi ügyek - 2. Irányelvek az új tanterv kialakításához - 3. Egyebek

- 10 Érdemes lenne konkrétan felmérni, hogy ez az átállás mit eredményez és annak mi az ára. Milyen energiákat köt le, milyen kiesések, veszteségek jelentkeznek óhatatlanul. Hány főt terhelünk le vele? Mit nyerünk vele - oktatók és hallgatók egyaránt? A tanárválasztásnak igazi realitása csak akkor van, ha alapvetően a belső káderállományra épit. Itt ugyanis.szakmára kell nevelni, amely külsőknek, félállásuaknak más elfoglaltásuk mellett nehezebb. A fejlesztés során a meglévő értékekhez csak akkor nyuljunk, ha aki tul akar lépni azokon, az ténylegesen képes is meghaladásukra. # Az esetleges szervezeti változásokat nagy körültekintéssel kell előkészíteni, de a konzervatív korlátokat meg kell szüntetni. A n d o r k a Rudolf igen jónak tartotta az anyagot. Jó a célmegfogalmazás - a magasabb igényű szakemberképzés és az értelmiségi képzés hangsúlyozása. Jó gondolat a két szint, mert egyfelől kiszelektálja azokat, akiknek magas a felső szint, másfelől versenyszituációt is teremt. Az első három év több, mint főiskolai képzés, máshogy is kellene nevezni. A munka neheze ezután jön - a törzsanyag, illetve a szakirányok konkrét kidolgozása. Utóbbi órakerete elsőrangú szakemberképzésre ád módot kitűnő alapozással. A diplomába a szakirányt is be kellene írni, hiánya presztizscsökkenést okozna. Sárközi Tamás: A koncepció maga nagyon tetszik, többcéluságával komplex jellegével, interdiszciplinaritásával. Sikere azonban a továbbiakon múlik. Nem látja biztosítottnak az anyagi, személyi és dologi feltételeket. Ehhez elsősorban létszámcsökkentésre, kvalifikációra és a fizetések jelentős emelésére volna szükség. .« /1 A rendszerben tulajdonképpen 3 szintet érzékel; az első két évet, a harmadik évet, valamint a felső egyetemi szintet.