Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1985-1986/1

1986. február 17. - 1. Személyi ügyek - 2. Irányelvek az új tanterv kialakításához - 3. Egyebek

Végül felmerült, hogy a szakbizottságok foglalkoznak-e szervezeti kérdésekkel? A tartalmi kérdések tisztázása után esetleg erre is sor kerülhet. Az OTB három javaslatot fogalmazott meg: 1. A tanszékvezetőket hívják meg az anyag egyetemi tanácsi vitájára. 2. Több, konkrétabb támogatásra volna szükség a szakbizottságok munkájához. 3. Létre kellene hozni egy pedagógiai-didaktikai bizottságot. Megyeri Endre:az anyag a saját felfogásában jó. Veszélye, hog^ aggregáltan közelit a közgazdászképzéshez és annak alanyához. Kiindulópontja több szempontból eltér a maitól /pl. mérlegképes könyvelők képzése/. Fontos kérdés, hogy mekkora a főiskolai elágazás aránya, mert ez az ottani szakosodásnál stratégiai kérdéseket vet fel /kevés vagy több szakirány; főiskolákkal párhuzamos, vagy le nem fedett szakirányok stb./. Az FSZ-t kevésnek tartja. M a gy a r Miklós egyetért az anyag azon felvetéseivel, amelyek a 3 év végi nyelvvizsgára, a felső szintű idegen nyelvű előadásokra, illetve szakirodalmazásra vonatkoznak. Ugyanakkor a középiskolák ma nem adnak nyelvi megalapozást, az itt tervezett 336 óra pedig nem elég a nyelvvizsgához. Ma 560 óra után vizsgáznak, de még a záróvizsgához is 320 óra a minisztériumi előirás. A nyelvi felvétel jó ötlet, de kontraszelekció veszélyét rejti magába. Máté Jakab ésBassola Péter az előzővel egyetértve hangsúlyozta két nyelv tárgyalóképes elsajátításának szükségességét. Ma nem késztetik a hallgatókat idegen nyelvű irodalom olvasására. S z u h a y Miklós: Az anyag az ET-határozattal összhangban áll. Fő kérdés, milyen tanterv állitható össze ez alapján. Mikorra kell kidolgozni az uj tárgyakat? Kell egy perspektivikus tanterv, hogy elindulhasson az oktatás. Az 1. és a 2. számú munkabizottság igy munkaképtelen létszámú. A többséget a tanácsadó testületekbe kell tenni, amely igen alaposan megvitatná a kisebb csoport által Írtakat.