Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985
1984. november 26. - 1. Az oktatási törvény tervezetének vitája
A 31 -4S z a r v a s László: A bevezető és Berend elvtárs hozzászólása után a vitát le is zárhatnánk azzal, hogy ez a véleményünk. Alapvető mondanivalóink egybeesnek. A tervezet időszerűsége a Politikai Bizottság 198l-es állásfoglalásának leépitési folyamatába kapcsolódik. Más mederben halad az oktatásügy, mint ez az állásfoglalás. Az idők természetesen változnak, de nem bevallva tészik a szükséges lépéseket, nyíltabban kellene beszélni arról, hogy átrendeződés van folyamatban. A tervezet olyan körülmények között került előterjesztésre, amikor egy sor dolog még nem dőlt el, vagy nem igy kell eldőlnie. A viták során egyetértés volt abban, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai folyamatokkal ellentétes a törvény szelleme. Ez megnyilvánul például abban, hogy olyan kérdésekben, amelyek a javaslat szerint felsőbb szervek hatáskörébe adhatók, nem fogalmazza meg, hogy ezekben az esetekben is az érdekelt szervek véleményének figyelembe vételével kell dönteni. Mi lesz a vélemények sorsa? Valószínűleg megtörténik az összesítés, néhány módosítás és az Országgyűlés elé kerül a tervezet. Ki fogja megnézni, hogy ténylegesen mennyire tükröződik a közvélemény? Javasolja, hogy az Egyetem testületei kérjék felsőbb szerveiket, hogy erre figyeljenek. Nem tartja szerencsésnek, hogy a felvétel tekinteteben a lehetőséget végső soron a miniszter kezébe adja. Az irásos anyagok kifejezik a többség véleményét. Horvát h Istvánné: Az időszerűség, ha nem mondhatjuk ki, hogy egy oktatási intézmény milyen felszereléssel kell rendelkezzen, vagy amig nincs garancia a nem megfelelő pedagógusok kicserélésére, nem merülhet fel. Szép Jenő: Teljesen egyetért Berend elvtárssal. Számos esetben az egyetemi autonómia mellett foglalt állást. A kirevezések magasabb szintre helyezése nem oldja meg a problémát, nem garantálja a magasabb szintű működést. Ha van olyan tapasztalat, hogy az egyetemeknek nem érdekük, hogy saját színvonalukat emeljék, meg kell vizsgálni ennek okát, ez jobban előbbre vinné a problémák megoldását, mint a döntések magasabb szintre vitele. T i m á r János: Az 1961-ben megbukott oktatási reform óta nem voltunk képesek előbbre lépni. Berend elvtárs indokolta, hogy azért nem szabad a törvényt kiadni, mert konzervált egy helyzetet, amit már régen meg kellett volna változtatni. Azért sem fogadható el a tervezet, mert kiérleletlen, végig nem gondolt. Ha valaki figyelemmel kiséri a Minisztérium egyik-másik vezetőjének publikációit vagy az Oktatáskutatási Intézet munkatársainak