Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. február 13. - 1. Az egyetemi doktori fokozat szerzésének szabályozásáról szóló miniszteri rendelet alkalmazása, eljárási kérdések - 2. A fiatal oktatók munkája, élet- és munkakörülményei

cy.) -5tétel, hogy a tanszékeken kelljen ezeket a szigorlatokat megszervezni, mert az Intézet tanszéki bázisra alapozva szervezi a vizsgákat. Nem látja megoldhatónak a szervezési problémákat, valamint a kötelezően előirt dokumentálási munkákat. A bizottsági javaslatban szerepel, hogy kétéves időtartam szükséges ahhoz, hogy doktori cselekményre jelentkezhessék a jelölt. Ha az Egyetemi Tanács előnyben részesiti a szervezett formában való felkészitést, akkor célszerű lenne 4 évre növelni a várakozási időt, mert továbbképzésre általában kétéves gyakorlatú után vesznek fel. Elképzelhető olyan eset, amikor a szervezett felkészités során a jelölt olyan szinvonalat tud elérni, hogy átdolgozás nélkül is javasolható a dolgozat doktori cselekményre. A javaslat 13. oldalán szerepel, hogy a kari tanácsokban az Intézet képviselői is részt vesznek, ezzel egyetértenek és kérik ezt. M o 1 n á r Jánosné: Megköszöni a lehetőséget, hogy a TMB megismerhette az Egyetem elképzeléseit. A szabályzat tervezetét is szeretnék megkapni. Pontos, hogy az elvi kérdésekben együttműködés legyen, - a TMB erre készségét fejezi ki. Az, hogy a felsőoktatási intézmények alapvető feladatai közé került a tudományos utánpótlásban való közreműködés, nagy mértékben növeli az egyetemek szerepét, tekintélyét, közvetlenebb lett a tudományos minősítéssel való kapcsolatuk. Megnőtt szerepük a képzés befejezésével elkészült munka minősítésében, a tudományos ösztöndijasok értekezését munkahelyi vitán kell értékelni és ettől függően vagy doktori vagy kandidátusi fokozat elnyerésére kerül sor. A jelölt mérlegelheti, hogy megfogadja-e a tanácsot, de ha ugy dönt, hogy kandidátusi minősítésre adja be, már a TMB követelményei szerint kell eleget tenni a feladatoknak. A TMB számit az egyetemek közreműködésére a vizsgák anyagának kidolgozásában, sőt a vizsgákban is. Az Egyetem javaslatot tehet hivatalos bírálóra is. A tudományos minősítés követelményrendszere részben eltérő a doktorátusétól, például nincs automatizmus, ha az Egyetem javaslatot tesz, hiszen meg kell feleljen a szabályoknak. Többféle munkával lehet jelentkezni minősítésre. Jelenleg nem ismerik el az egyetemi jegyzetet, a jövőben a hangsúly a munka minőségén lesz. Különbség van abban is, hogy a minősítési rendszerben hivatalos biráló csak tudományos fokozattal rendelkező lehet. Javasolja, hogy ilyen szakembereket bízzanak meg a doktorálásnál is a bizottságokba. Felhívja a figyelmet azokra az eltérésekre, amelyek a tudományos ösztöndijasoknál megjelentek a doktori cselekményekhez ké-