Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984

1984. február 13. - 1. Az egyetemi doktori fokozat szerzésének szabályozásáról szóló miniszteri rendelet alkalmazása, eljárási kérdések - 2. A fiatal oktatók munkája, élet- és munkakörülményei

Félő, hogy a különböző bizottságok nagyon különféle mércével mérnek. . A védés és szóbeli vizsga: elképzelése szerint a szóbeli vizsgát ugy tenné, mint a kandidátusi vizsgát és a védés nyilvános lenne. Ez azért fontos, mert igy az illető jobban meggondolja, milyen dolgozattal lép a nyilvánosság elé. Nem tartja célszerűnek kitérni arra, hogy főiskolai oklevéllel lehessen doktorálni. A főiskolai végzettségű először szerezzen egyetemi oklevelet és ugy jelentkezzék doktorálni. Uj tudományos eredmények elbirálása, szakirodalmi jártasság megitélése: minden dolgozat első fejezetében meg kellene mondani, hogy a tudomány abban a témában milyen eredményeket ért el, ebből látszik a szakirodalomban való jártasság. Nem érti, mit jelent a doktori fokozat megvonása. Ha minden dolgozatra külön bizottságot küldünk ki, csak egy védést bonyolithat le naponta, ezért nem érti, hogy napi 4-5 védésről van szó. V á g i Ferenc: Elismeréssel kell adózni az előterjesztést készitő bizottságnak. Alaposan átgondolta a kérdést és megfelelő terjedelemben és fogalmazásban adta elő. Véleménye szerint az előterjesztés, ha meg is felel a rendeleteknek, nem áll a valóság talaján. Szükséges lenne megfogalmazni az elvárásokat. Nem tekinthetünk el a más egyetemeken szokásos gyakorlattól, pl. a jogászoknál, orvosoknál az egyetem elvégzése egyúttal biztosit ja a doktori cimet is. Amikor 1958-ban a doktori cselekményeket Egyetemünkön visszaállították, azt látta benne, hogy a társadalom elismeri olyan értelmiségi szakmának a közgazdász szakmát, mint más pályákat. Nincs az automatikus cim megadása mellett, szükség van külön cselekményekre, de reális követelményeket fogalmazzunk meg. Nem szabad többet elvárni, hogy hogy mutassák meg, hogy egyetemi szinten tudnak közgazdasági problémákat felvetni, kifejteni és megoldani. Ebből következik, hogy abszurdum a nyelvvizsga előirása, ezt az egyetemen belül kell elérni, illetve az egyetemi szintű közgazdasági tevékenységhez nem feltétlenül szükséges a nyelvvizsga. Ezt tehát túlzott követelménynek tartja. Más kérdés, ha például főiskolát végzettről van szó, aki jó közgazdasági tevékenységet folytat, számára engedélyezné a doktori cselekményeket, esetleg külön követelmények állításával Az előterjesztés tulajdonképpen lemásolja az aspiranturára vonatkozó követelményeket a doktori cselekmények esetében. Szerencsésebb lenne, ha a tudósképzés a szakmai egyetemekhez kerülne. Véleménye szerint szükséges lenne összekötni az egyetemi doktorálást és az aspiranturát oda-vissza alapon. Ha valaki jó doktori cselekményeket végez, annak bizonyos eredményeit az aspiránsképzésnél vegyék figyelembe. Elfogadnák pl. a nyelvvizsgát vagy bizonyos vizsgák eredményeit, ha azok jeles