Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. február 10. - 1. Miniszteri utasítás a Közgazdasági Továbbképző Intézetről - 2. A szemináriumokon, gyakorlatokon folyó nevelőmunka tapasztalatai - 3. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 4. Egyebek - Az E.T. további programjai - Szabó K. javaslata a béralapról szóló tájékoztatásról
—losajátosságból eredőele - az élet teljes folyamatában befolyásolja a gondolkodásmód, a cselekvőképesség és az általános magatartás kialakulását. A személyiségjegyek túlnyomó többsége azonban környezeti és önalakitó hatásra folyamatosan formálódik, változik. Ennek intenzitása, érzékenységi foka azonban erősen függ az életkortól. Az életkor jelentőségét és sajátosságait minden szakkönyv hangsúlyozza. A nappali tagozatos hallgatók életkora 18-24 év között van. Ebben a korban már kialakult egyéniségi"31 /individuumról/ beszélhetünk, hiszen az önfejlődés legintenzívebb korszakán /13-18 év/ már tuljutotta':, mégis egyes társadalmilag fontos személyiségjegyek / szalon ni hivatás, munkamorál, világnézet;/ kikristályosodása erre az életkorra tehető. Természetesen nemcsak az életkor a meghatározó, az a közeg is lényeges szerepet játszik a személyiség formálásában, amelyben az egyén az aktiv tevékenységét kifejti, amelyben idejének túlnyomó többségét tölti. Egyetemi, hallgatókról van szo, akik korosztályuk legértelmesebb, uj ismeretek befogadására fogékony, legambiciózusabb tagjai. Kritikai érzékük átlagon felüli. Ez az élet kori sajátossággal párosulva a mindenáron változtatásra /általában a haladás pozitiv, de nem ritka a rombo?ó hatású/' való hajlam kialakulására vezethet . A fenti két sajátosságból következik, hogy az oktatónevelőmunkában a logikára épülő meggyőzésre, bizonyos vonatkozásokban egyenlő partneri tanár-diák viszony,kialakításra, a tanult elméleti ismeretek gyakorlati felhasználásának bemutatására, az egyetemen tanult ismeretek és a valóság azonosulására, valóban egyetemi szintű tananyagok és oktatási formák alkalmazására fokozottabb figyelmet kell forditani. Itt nem lenne helyénvaló az általában jelző használata. A felsorolt szempontokban ha csak kis hányadában is előfordulnak következetlenségek, rossz megoldások, a hallgatóban kialakuló