Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. május 16. - 1. Egy. docensi pályázat a Közlekedés Tanszéken - 2. Javaslat a képzés korszerűsítésére Egyetemünkön - 3. Beszámoló az ipari szak képzési rendszerének vizsgálatáról - 4. Beszámoló a Népgazdasági Tervezési Intézet tudományos kutatómunkájáról - 5. A tanári C. szak távlati tanterve és a kiegészítő képzés módosítása

27 VI- Ajánlások A képzés helyzetét jellemezve már több, a fejlesztés Irányára vonatkozó megállapítást tettünk. Itt c~uk a leglényegesebb javaslatokat foglaljuk össze, illetve azokat emeljük ki, amelyek markánsabb megfogalmazást igényelnek. Mindenekelőtt azon következtetéseket összegezzük, amelyek a szak továbbfejlesztésével összefüggő alapkérdéseket érintik és megítélésünk szerint figyelemreméltóak az egyetemi képsősíejlesztési tervek kidolgozása szempnntjáből is. 1/ Az ipari szakkal kapcsolatos vizsgálódásaink során egyértelműen meggyőződtünk arról, hogy a gyakorlati élet a szakon végzett hallgatókat magasan értőküli OÜ a népgazdaság iparszakos közgazdászok irán i igénye jelenleg éc várhatóan hosszabb távon is meghaladja az og/otemünk által nappali tagozaton kibocsátott létszámot. Végzett hallgatóink a gyakorlati élet különböző területein eredményesen szerepelnek, versenykópeoelc a £>lc.

roktatás I:\1J területein képzett szakemberekkel, bizonyítva ezzel ez: képződünk egészében vóvo eredményes voltát. 2/ Az egyetemi szakképzés fejlesztésének sokféle me. ldása vehető számításba, azonban a fentiek alapján meggyőződésünk, hogy az egyetem semmilyen körülmények között sem mondhat le a specializált iparszakos közgazdász képzésről, mint a graduális képzős egyik fontos irányáról. Ugyanakkor a szak fejlesztése során erősíteni kell a konvertálható ismereteket nyújtó alapképzést, és ezzel párhuzamosan átgondoltabbá és intenzivebbé kell tennünk a szakképzős rendszerét is.