Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. május 16. - 1. Egy. docensi pályázat a Közlekedés Tanszéken - 2. Javaslat a képzés korszerűsítésére Egyetemünkön - 3. Beszámoló az ipari szak képzési rendszerének vizsgálatáról - 4. Beszámoló a Népgazdasági Tervezési Intézet tudományos kutatómunkájáról - 5. A tanári C. szak távlati tanterve és a kiegészítő képzés módosítása

Hs ^rarár.at a táblázathoz 1/ Egy félévre és egy hétre számítva 2/ Az alap-, alternatív- éa szakképzés összesen százalékában 3/ Minthogy a statisztikai oktatásban dominál a módszer­tani jelleg, az egyetemen bevett csoportosításnak is megfelelően a módszertani tárgyak közé soroltuk. Az iparvállalatok végzett hallgatóinkat elsősorban a Pénzü­gyi ős Számviteli Főiskoláról kikerülő ipari-pénzügyi és rendszerszervező kezdő szakemberekkel hasonlítják össze. Ezt a szembesülést egyébként hallgatóink jelentős része maga is átéli. Eléggé általános ai: a vélemény, hogy a főiskolások viszonylag gyorsabban illeszkednek be a pénzügyi-számviteli és rendszerszervezői munkakörükbe, de a pályakezdés első óvói útán a munkakörök viszonylag széles skálgán - természetasen az egyéni képességektől is függően - általában kibontakoz­nak az o^yoterai képzés előnyei. Mindazonáltal a gazdasági vehetők jelentős hányada, sőt azon pályakezdők non kis ré­sze is, akik az egyetem padjaiban "számvitel-ellenesek" vol­tak, a ssárrvitoli-pónzügyi-elemzéci ismeretek súlyának csök­kenését az oktatásban - jelenlog az egész képzésen belül a pénzügyi könyvviteli, elemzési tárgyak aránya 5,7 % - kedve­zőtlennek Ítélik* Hasonló liányérzot a rendszerszervezés vo­natkozásában is felmerül. A probléma részben az általános alapképzés szerkezetére /a pónzügyok csak 1 órát kapnak a 147 órából/, részben arra vezethetők vissza, hogy a szaknak a képzési cél szerint pár­huzamosan két, az igényelt ismeretek és készségek szempont­jából eléggé elütő funkcióra, szervezésre és tervező-elemző

Next

/
Thumbnails
Contents