Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. május 16. - 1. Egy. docensi pályázat a Közlekedés Tanszéken - 2. Javaslat a képzés korszerűsítésére Egyetemünkön - 3. Beszámoló az ipari szak képzési rendszerének vizsgálatáról - 4. Beszámoló a Népgazdasági Tervezési Intézet tudományos kutatómunkájáról - 5. A tanári C. szak távlati tanterve és a kiegészítő képzés módosítása

-12közgazdászpálya valamennyi területén szükséges ismeretek én készségek figyelembevételével, ezek alapos átgondolása és megvitatása alapján kell továbbfejlesztenünk. E tekintetben a jelenleg oktatott tárgyaink és képzési rendszerünk tapasztalataiból, a kosgazdasági munka különböző területein felmerülő feladatok, valamint a közgazdaság én ál tn Iában véve a társadalomtudományok fejlődésének elemzéséből indulhatunk ki. Alapképzésünk struktúráját, ugy kell összeállttununk, hogy abban helyet kapjon mindenha közgazdasági pályán nr.Uknágon alapismeret, és hallgatóink megkapják a későbbi szakképéén ;i lapjait. Óvakodnunk kell mind a túlzott konzervativizmus, mind pedig a túlzott aktualizálás veszélyétől. Helyet kell bizt.onitamink a közgazdasági elmélet én gyakorlat valóban tártén értékeinek és eredményeinek, ugyanakkor óvnunk kell alapképzésilnket egy-egy érvényben lévő gazdaságpolitikai koncepció dinzoiplinn rangjára való emelésétől, nem szabad beleesnünk a külföldi divatáramlatok tul gyors és érdemen felüli adaptálásának hibájába sóin. » Egyetemünk korábbi képzéofejlesztési erőfeszítései jelentőn változást hoztak tananyagaink túlnyomó többségénél, komoly mértékben továbbfejlesztették legfontosabb tárgyainkat. A 70-es évek egyik legjelentősebb változása a módszertani képzés kiszélesedése, a kvantitativ megközelítés és nzámitáritechnika térhódítása volt. Nem kevésbé fontos fejleményként könyvelhető el a vezetési-szervezési ismeretek jelentőnériének növekedése, a "management" és a "marketing" megjelenése képzésünkben. Ugy tűnik napjaink tudományos fejlődése én n gazdasági életben tapasztalható változások mindinkább a problémák interdiszciplináris megközelítését, a rendszer-szemlélet alkalmazásába vezetéBi készség fejlesztését ós a gazdasági jelenségek humán oldalónak erőteljesebb megvilágítását igénylik.