Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1980-1981
1981. március 23. - 1. A Nyelvi Intézet szervezeti felépítésének módosítása - 2. Egy. tanári és docensi kinevezések - 3. Képzéskorszerűsítésünk irányelvei - 4. Szociológiai szakképzés beindítása - 5. A szerződéses munkák helyzete - 6. Szabályzat a középtávú kutatási beszámolók és tervek készítésére - 7. Társadalomelméleti szakkollégium létrehozása - 8. Egyéb - Tájékoztatás a rekonstrukcióról
ÁLC m -5lasztani az első- és másoddiploma megszerzésére irányuló képzést. A PB a javaslatokat támogatja, konkrétan egyes kérdésekben nem foglalt állást, hanem további munkát lát még szükségesnek. Elnök: Az eddigi tárgyalások alapján érzékelhető volt, hogy az előterjesztés elveszítésének menete szerencsés volt, megerősitették az Egyetsm vezetésének törekvését, hogy tovább kell lépni az oktatás színvonalának emelésében, hogy a továbblépés a 3-4-5. pontban a c/ változatok kimunkálása felé menjen. Egyértelmű volt, hogy az esti-levelező oktatással kapcsolatban munkabizottságot kell működtetni, hogy a jövő évi tanterv jóvárhagyásakor továbbléphessünk az előterjesztésben körvonalazott irányban. Más kérdésekben is, ahol lehet, már a következő tanévtől változtatnunk kell. Vannak problémák - pl. a törzsanyag -, amelyekben már csak nagyon konkréten érdemes tovább dolgozni. Ezért ugy látjuk, több bizottságot kell létrehoznunk erre. Forgács Tibor: Az előterjesztésben sok jó elképzelés van. Egyetért azzal, hogy bizonyos dolgokat szélesebben kell nézni, igényeket támasztani olyan kérdésekben, amelyek nem a mi feladataink, de szükségesek az előrelépéshez. Ilyen a középiskolai nyelvi képzés, mert az ottani képzés hiányosságainak pótlása nem az Egyetem feMata. Szükséges lenne a munkaköri besorolások rendezése a gyakorlatban. Nem ért egyet azzal, hogy túlzott a szakosítás. Az utóbbi időben tettünk lepéseket a szakok merev elhatárolása ellen, de ez csak kezdeti eredmény, hiba, hogy tul sok tantárgy van, ez valóban elaprózottság. Az alternatív blokk-rendszer a hallgatók tudatában is valamiféle szakosítást jelent. A végzett hallgatók minden ágazatról kell bizonyos tájékozottsággal rendelkezzenek. Tudomásul kell vennünk, hogy a vállalatok ágazati rendszerben dolgoznak, ezekbe kell beilleszkedni a hallgatóknak. A munkát azzal kellene kezdeni, hogy leszögezzük, mit kell tudni egy közgazdásznak. Egyes jelenlegi studiumokat valószínűleg az ismeretek közé kell sorolni, ez nem jelent rangsorolást. Az oktatás nagyon vizsgacentrikussá vált, ezt is fel kellene oldani. Vannak rossz beidegzések, szinte minden tárgy két féléves, függetlenül attól, hogy van-e elég mondanivalója. Iía egy stúdiumból megfelelő tananyag áll rendelkezésre, elég lehet, ha az oktató egy-két foglalkozást tart. Nagyon fontos a hallgatók rendszeres munkára szoktatása. Az un. törzsanyag megállapítását bizottságokban kellene kezdeni, megfelelő külső szakemberek bevonásával. Nem ért egyet azzal, hogy a szakképzést áttegyük a továbbképzésbe. A továbbképzés profilját csak az alapképzés megfelelő kialakítása után lehet meghatározni. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelenlegi szakközgazdász-képzésben olyan anyagot oktatnak, mint az alapképzésben.
