Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1980-1981

1980. szeptember 29. - 1. Munkaterv - 2. Az alternatív blokkokban folyó képzés tapasztalatai, feladatok - 3. A szakközgazdász képzés keretében tett szigorlatok tematikái - 4. Egyebek - Szalai Sándor áthelyezése - Egyetemi plakett Juhász Ferencnek - Ballér Endre tanszékvezetői megbízása

-8­egyetért. Megnyugtatónak tartja, hogy a blokk-rendszer el­ismert képzési formává vált és egyaránt jól szolgálja a szak­képzést és az interdiszciplinaritás bővitését. Felmerült a szakközgazdász-képzéssel való kapcsolat, valamint a követelményrendszer nagy eltérései a blokkok között. Ezeket jvasolja a folyamatos korszerüsités során figyelembe venni, illetve a szakközgazdász-képzéssel való kapcsolatot a javas­latok közé felvenni. A javaslatokkal egyetért, de megfontolásra javasolja a követ­kezőket: ha a levelező tagozaton megszűnnek a blokkok, még to­vább növekszik a szakadék az esti és levelező hallgatók kö­zött, másrészt a levelezők jelentős része ma már konzultációs központokban tanul. Ha alternativ tárgyakat adunk blokk helyett, tulajdonképpen nincs különbség a problémát illetően. A számonkérés módjára nézve egyetért a javaslattal. Annak ide­jén az késztetett az összefoglaló előirására, hogy a vizsgák számát csökkenthessük. Kérdés, hogy a változtatás nem eredmé­nyez-e majd tul sok vizsgát. Javasolja bőviteni a javaslatok körét azzal, hogy újból erő­feszit ést teszünk az eddiginél vonzóbb elméleti blokkok indi­tására, az anyagban szereplő módon. Elhangzott, hogy sokan szakképzésnek fogják fel a blokkot. Az volt az alapelv, hogy lehetőleg olyan blokkokat szervezzünk, amelyek képesek összeegyeztetni a népgazdasági szükségleteket és a hallgatói érdeklődést. Ez persze nem sikerült minden eset­ben, de ahol igen, jó dolog, ha a hallgató azért választja a blokkot, mert az illető szakterületen kiván elhelyezkedni. A blokkok közötti szabadabb hallgatói áramlás lehetősége mel­lett foglal állást. T i m á r János: Az előterjesztést jónak tartja, a javaslat azonban visszatükrözi azt a koncepcionális tanácstalanságot, amely többé-kevésbé kezdettől fogva fennáll. Kovács Sándorral egyetért, hogy az egész probléma nem tisztázható és értékelhe­tő helyesen az egész közgazdászképzés vitája nélkül. Az igazi kérdés, hogy milyen célokat akart szolgálni a blokk és ezeket mennyiben sierkült megvalósitani. Az általános cél emlékezete szerint általában helyesen fogalmazta meg a célt: szélesebb lehetőséget biztositani a hallgatóknak érdeklődésüknek megfe­lelő ismeretek bővitésére és fellazitani a korszerűtlen sza­kosítási rendszert. Ha ezt nem sikerült megoldani, kérdés, hogy mi ennek az oka, a hallgatók választásában van-e hiba és akkor ezt kell szabályozni, vagy bennünk van a hiba, a blokkok szin-

Next

/
Thumbnails
Contents