Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. szeptember 24. - 1. Munkaterv - 2. Takarékossági intézkedési terv

-7P é t e r f i János: Annyit tud, hogy az 58 intézmény bruttó bevétele többszáz milliós nagyságrendű, az emelés igy elég komoly mértékű. Kovács Sándor: A lo 56-os emelés a Pénzügyminisztérium utasitása volt. Vadász István: A takarékossági terv elkészitésekor kiszámitották-e a várható megtakaritásokat? Orosz László: Szép elvtársnak: a sokszorositást - a kivételesen méltányos fogalmazás helyett - gazdaságosan kell megoldani. Az Egyetemi Szemle fedezete részben biztositva van, a dologi kiadásokra nincs fedezet, és ez komoly problémát okoz. Vadász elvtársnak: az Egyetemtől elvontak 1,3 milliót, mielőtt bármilyen intézkedési tervet készitettünk volna. Arról van szó, hogy rosszabb pénzügyi helyzetben kell biztositani a működést, s igyekeznünk kell rangsorolni a feladatokat, hogy a legszükségesebbekre teljen. Elnök : A konkrét tervet illetően kényszerhelyzetben vagyunk, központi kötelezettségek vannak, amelyeket végre kell hajtani, mint pl. a reprezentáció 25 9^-os csökkentése. A kk-részesedéssel kapcsolatban mindenki azt vetette fel, hogy a 3o $-ra emelés vissza fogja vetni a vállalásokat, mert olyan mértékű elvonást jelent, ami mellett jóval nagyobb összegű vállalások szükségesek a korábbi anyagi érdekeltség eléréséhez. Becslésünk szerint az elvonás fokozása a mi Egyetemünkön is igy fog hatni. Forgács Tibor: Megérti, hogy felülről kezdeményezett dologról van szó, de az egész előterjesztés szelDenével van problémája. A költségvetés összege csökken, ugyanakkor az árak emelkednek. Nem hisz az olyan takarékosságban, amely csak a csökkentéseket irányozza elő. A 3. oldal 2. bekezdés fogalmazása is forditott szemléletet tükröz, hogy lehetőleg ne kerüljön többe, ha valamit átszervezünk, ahelyett, hogy megtakarítást irányozna elő az átszervezéssel. Volna olyan lehetőség is, amely megtakaritást eredményezhet, pl. a másoddiplomások költségeit miért kell az Egyetemnek viselnie? Aki második diplomát akar, fizesse meg ennek költségeit, ez erkölcsileg is indokolható. Lehet takarékoskodni a papirral is, a £lentések oldalszámának, példányszámának csökkentésével és ne elsősorban az oktatáshoz felhasználandó papírmennyiséget csökkentsük. Az előterjesztés nem elsősorban a tevékenységek alapos átgondolásából indul ki, hanem a felülről ránk kényszeritett dolgokat tükrözi. Az egész országot illetően gondot jelent, hogy ilyen szem-