Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. szeptember 24. - 1. Munkaterv - 2. Takarékossági intézkedési terv

M, -8lelet mellett hogyan léphetünk előre. Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy szükség van-e ennyi felsőoktatási intézményre, mint Magyarországon van , ez sokkal lényegesebb dolog lenne. Szép Jenő: Bizonyára több helyen lehetséges és szükséges a takarékosság. Nem értene egyet bármiféle takarékossággal a jó oktatómurika fizikai feltételeinek biztositásában, fűtés, világitás, táblák megfelelő állapota stb. tekintetében. Ha ezt nem biztositjük, lehetőséget és érvet adunk a feladatukat lazán teljesitőknek. A kk-munkákkal kapcsolatos aggály teljesen indokolt, javasolja napirendre tűzni, hogyan lehetne ösztönözni ezt a munkát. Kollarik Amália: A takarékossági terv közös nevezőre hozza a tárcát és az Egyetem anyagi gondjait. A 2o esetében cs ak negativ hatással számolhatunk. 2 év óta megfigyelhető tendencia, hogy akinek módja volt rá, a kk-szerződés rendszerét igyekezett felváltani az egyszeri megbizásos rendszerre. Ahogy az intézkedéseket meghozták, megnövekedett a szakértőként való jegyzésüket kérők száma és igy a megbizó vállalat is jobban járt. Ez a Minisztérium bevételét is csökkenti, az Egyetemen pedig azt a területet érinti, ahol különben sem állunk jól, a szűkös szociálpolitikai lehetőségeket fogja visszavetni. A túlzott decentralizálás helyébe a centralizálás állitása is jó lehet pl. a Műszaki Egyetemen, a mi Egyetemünkön azonban az intézetesités önmagában nem megtakaritást jelent, hanem a bér jellegű kiadások növelését, s még létszámban is plusz igényt jelent. A rektorok értekezletén is fel kellene vetni, hogy nem lehet egy kalap alá venni a felsőoktatási intézményeket. Egyetért a takarékosság szükségességével, hogy tartalékok is vannak, bár tény, hogy az épület rossz állapota önmagában is plusz kiadást jelent. Ha oktatni akarunk, nem sok dologi kiadást lehet megtakaritani, ezt is fel kellene vetni, mint speciális helyzetet. Bér jellegű kifizetésekben vannak megtakaritási lehetőségek. Mindenképpen szükség van annak áttekintésére, hogy jól gazdálkodunk-e az oktatói-kutatói apparátussal. Elég nagy aránytalanságok vannak a terhelést illetően,az oktatási, gazdálkodási igazgatásban nem egészen jó a munkaerő hasznositása, sok az üresjárat. Szükséges lenne, hogy ezt az egész kérdéskomplexumot az állami vezetés tekintse át. A munkafegyelmet és a terhelést minden beosztási fokozatban ebben a tanévben át kellene nézni. A papírtakarékosság terén is vannak lehetőségek. Sokezer oldalt iraak évente az egyetemi adminisztrátorok egyetemi papiron, munkaidőben, nem egyetemi célokra. Szarvas László: A VB megtárgyalta a tervezetet, az ott elhangzottak egy része most is szóba került. Nem egyszerűen takaré-