Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. október 31. - 1. Nevelési terv - 2. Egyéb - Beszámoló a rekonstrukció előkészületeiről

-8­lényeges a tanári példamutatás, pontosság, jó felkészülés, h°gy igyekezzék tudásának maximumát nyújtani, fontos az erkölcsi magatartás stb. Más egyetemeken lényegesen erősebb testületi szellemet lehet tapasztalni, ami egyfelől követelményeket tá­maszt, másfelől meg is védi az embereket, ha erre szükség van. Bessenyei Lajos: A kérdés rendkivül fontos és aktuális. Nehéz lenne^az anyagban leirt igazságok fontosságát kétségbe vonni. Ez véleménye szerint nem nevelési terv, hanem hosszabb távú célkitűzés. Rendkivül általánosan szerepelnek a célkitű­zések és nromák, amelyek annyira igazak, hogy nem is lehet velük mit kezdeni a gyakorlatban. A tervet teljesiteni kell, számon­kérni és ellenőrizni. Igen nehéz helyzetben lennénk, ha ezt ettől a tervtől kellene megkivánnunk. Kimaradt a tervből, hogy a nevelés végső szakaszában kapcsolódik be az Egyetem, megelőzi a család, a középiskola. Hiba lenne, ha nem épitenénk, illetve nem vennénk figyelembe ezt az alapszitu­ációt, mert az előzményekkel mindenképpen számolni kell. Az anyag különböző szintű vitáitól nagy előrehaladást nem vár. A tanszéki viták bizonyára hasznosak lehetnek, de a nevelőmunka egyik döntő problémája, hogy képesek vagyunk-e szembenézni az­zal a ténnyel, hogy lassan évtizedek óta nem kergethetünk külön­böző pedagógiai ábrándokat. A hallgatói közösségek erejére ko­molyan számitunk, etekintetben ma teljesen más a helyzet, mint azelőtt 2o-25 évvel. Ezzel sem számolunk eléggé, a kollektivák tartalmi értéke problematikus. Régóta nincs kollégium sem, a szó eredeti értelmében. Fontos nevelési terület a sport, ahol lehetőségeink rendkivül korlátozottak, nem is beszélve a kulturális területről. A neve­lőmunka ilyen feltételeit is reálisan kell nézni az eredményes munkáho z. A gyakorlati munkához azt kellene meghatározni, hogy melyek az alapvető lehetőségek. Ilyen pl. a, szakszemináriumi rendszer. Tapasztalata szerint itt van leginkább mód hétről-hétre szakmai­ideológiai beszélgetésekre. Meg kell teremteni az ösztönzési rendszert és szituációt a közvetlen hallgatói-oktatói kapcsolat létrehozására, aminek ma igen sok gátja van /órarend stb./. Véleménye szerint tehát az előterjesztést nevezzük hosszú távú célkitűzésnek és a gyakorlati nevelési munkában konkrét kérdése­ket kell felvetni és konkrét, kézzelfogható eredményekre töreked­ni. Walleshausen Gyula: A terv szemléletformáló hatását emelné ki. A célok azonban zátonyra futnak, ha anyagi alapok nincsenek hozzá. Lehetetlenné válik az egész oktatás is enélkül. A terv kiemelni önálló ismeretek szerzésének szükségességét, ez a Könyvtár szolgáltatásai nélkül nem lehetséges. A tervezet egész szelleme a Könyvtár szerepét nem vonja kétségbe, de helyenként ezt a szempontot erősiteni kellene, pl. a 11. oldalon "a megol­dás módjai" c. rész 1. bekezdésében.

Next

/
Thumbnails
Contents